Gibbon
(ejtsd: gibbn) Eduárd, angol történetiró, szül. Putneyben
(Surrey) 1737 ápr. 27., megh. Londonban 1794 jan 16. Tanulmányait a
Westminster-intézetben és Oxfordban végezte és azután különösen teologiával
foglalkozott. 1753. kat. hitre tért, majd anyja kivánságára ismét protestáns
lett. Lausanneban irta Essai sur l"étude de la littérature c. művét, melyet
Angliába való visszatérte után tett közzé. Majd hosszabb utra kelt;
meglátogatta Párist, Lausannet és Olaszországot, ahol 3 évet töltött. Rómában
meg Nápolyban hosszabb ideig időzött és a klasszikus ókor műremekeit
tanulmányozta. Ezek oly bámulatot és tiszteletet ébresztettek lelkében, hogy
egy nyári éjszakán, melyet Rómában a romok között elmélkedve töltött, a
hanyatló Róma történetét tárgyaló munka megirására határozta el magát. Azonnal
hozzáfogott az anyaggyüjtéshez, időközben (1776-83) több izben parlamenti tag
volt, a Northféle minisztériumban pedig mint Lord Commissioner of trade
működött, munkáján serényen tovább dolgozott. 1783. Lausanneba költözött és ez
idő óta kizárólag munkája befejezésének élt, mellyel végre 18 évi fáradság
után, 1787. elkészült. A 6 kötetnyi műnek cime: History of the decline and fall
of the Roman Empire (London 1782-88). Ujabb kiadásokat rendeztek Smith William,
Guizot, Milman stb. (Ez utóbbi 1892. adott ki 2 kötetes uj és javított
kiadást). Magyar nyelven Hegyesi Kálmán készített rövid, 2 kötetnyi kivonatot
1868-69. G. műve lelkiismeretes kutatás gyümölcse, és vonzó irály, széles
látkör meg önálló judicium annak főbb előnyei. Még Niebuhr is az «örök kincs»
jelzőre méltatta G. könyvét. Ami akkoriban feliratokból ismeretes volt, azt G.
kritikailag felhasználta. G. önéletrajzát kiadta Sheffeld lord a Moscellaneous
worksban (1796-1815. 3 kiadás, több ujabb kiadásban is megvan). Levelezését
Murray rendezte sajtó alá (1869). V. ö. Milman. Life and correspondence of G.
(London 1839) Morison, G. (u.o. 1878).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|