Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gibbon gibbon

Magyar Magyar Német Német
Gibbon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gibbon

(ejtsd: gibbn) Eduárd, angol történetiró, szül. Putneyben (Surrey) 1737 ápr. 27., megh. Londonban 1794 jan 16. Tanulmányait a Westminster-intézetben és Oxfordban végezte és azután különösen teologiával foglalkozott. 1753. kat. hitre tért, majd anyja kivánságára ismét protestáns lett. Lausanneban irta Essai sur l"étude de la littérature c. művét, melyet Angliába való visszatérte után tett közzé. Majd hosszabb utra kelt; meglátogatta Párist, Lausannet és Olaszországot, ahol 3 évet töltött. Rómában meg Nápolyban hosszabb ideig időzött és a klasszikus ókor műremekeit tanulmányozta. Ezek oly bámulatot és tiszteletet ébresztettek lelkében, hogy egy nyári éjszakán, melyet Rómában a romok között elmélkedve töltött, a hanyatló Róma történetét tárgyaló munka megirására határozta el magát. Azonnal hozzáfogott az anyaggyüjtéshez, időközben (1776-83) több izben parlamenti tag volt, a Northféle minisztériumban pedig mint Lord Commissioner of trade működött, munkáján serényen tovább dolgozott. 1783. Lausanneba költözött és ez idő óta kizárólag munkája befejezésének élt, mellyel végre 18 évi fáradság után, 1787. elkészült. A 6 kötetnyi műnek cime: History of the decline and fall of the Roman Empire (London 1782-88). Ujabb kiadásokat rendeztek Smith William, Guizot, Milman stb. (Ez utóbbi 1892. adott ki 2 kötetes uj és javított kiadást). Magyar nyelven Hegyesi Kálmán készített rövid, 2 kötetnyi kivonatot 1868-69. G. műve lelkiismeretes kutatás gyümölcse, és vonzó irály, széles látkör meg önálló judicium annak főbb előnyei. Még Niebuhr is az «örök kincs» jelzőre méltatta G. könyvét. Ami akkoriban feliratokból ismeretes volt, azt G. kritikailag felhasználta. G. önéletrajzát kiadta Sheffeld lord a Moscellaneous worksban (1796-1815. 3 kiadás, több ujabb kiadásban is megvan). Levelezését Murray rendezte sajtó alá (1869). V. ö. Milman. Life and correspondence of G. (London 1839) Morison, G. (u.o. 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is