Gibraltar

1. hegyfok a Pireneusi-félsziget D-i végében, 22 km.-nyire Tarifa-foktól, a nyilt Földközi-tenger és az Algecirasi-öböl közt; a szilurkorszakból eredő paláskőzeteken nyugvó juramészből áll. É-on 2,8 km. hosszu és alig 1,8 km. széles, futóhomokkal takart, alacsony földnyelv köti Cadiz spanyol tartományhoz. A hegyfok egyenesen D-nek huzódik; 4,6 km. hosszu; legnagyobb szélessége 1245 m., legnagyobb magassága 425 m. Csaknem mindenütt keskeny gerincét két mélyedés három kúpba osztja be; a középsőn van a jelző-telep (Signal house). D-felé a szikla alacsonyabb lesz és a világító toronnyal ellátott Punta de Europában (é. sz. 36° 6" 23", ny, h, 5° 21") végződik. A sziklákban több barlang van cseppkőképződményekkel, aminő a Cueva de San Miguel, és kőkorszakbeli emberi maradványokkal. G. k-i és É-i lejtője csaknem függőlegesen ereszkedik le a nyilt tenger, illetőleg az É-i földnyelv (La Linea) felé, amelyet most földhányások és néhány őrház véd a csempészet ellen; a Ny-i lejtő keskeny sikságban végződik, tehát hozzá is férhető; itt is épült G. városa. A természet és az emberi kéz a hegyfokot (4,9 km² területtel) bevehetetlen erősséggé alkotta. A meredek sziklákba mindenfelé terraszok vannak bevágva és ezekben ütegek, sáncok, falak elrendezve, összesen mintegy 800 ágyuval.

2. G. (Estrecho de G.) a legkeskenyebb részében 13 km. széles tengerszoros Európa és Afrika, illetőleg Punta Canales és Punta Cires hegyfokok között. A G.-i szoros, az ókoriak Fretum Herculeuma, amelynek az óceán felőli bejáratát Pontes Gadirides-nek nevezték, 100-550 m., átlag pedig 275 méter mély, Tarifa és G. közt azonban már 900 m. Felületén az oceán vize Ny-ról K-felé óránként 4,5-8,1 km.-nyi sebességgel folyik, mig a mélységben az áramlat az ellenkező irányban mozog, amint azt egy hollandi hajó romjai kimutatták, melyek azon helytől, ahol elsülyedtek, Ny-felé 22 km.-nyire vetődtek ki a partra. Egy régibb geologiai korszakban keletkezett a tengerszoros, a történelmi időkben semmiféle változáson sem ment keresztül.

3. G., angol város és bevehetetlen erősség a G.-i hegyfokon, a szél és vihar ellen teljesen védett Algecirasi-öböl K-i partján; az 5896 emberből álló helyőrséget is beleszámítva 25.869 lak. Az 1782 után teljesen ujraépített és az Alameda nevü sétatér által két részre osztott város szük utcákból áll, amelyek közt az egyedüli hosszabb a Main-street; a házak, amelyek sok helyen egymás fölött állanak, spanyol módra vannak építve és sötét szinüre festve. Nagyobb nyilvános épületei: a prot. székes egyház,  3 kat. templom, egy zsinagóga, a kormányzó laka és a katonai épületek (kaszárnyák, kórház és börtön). A városnak főképen sztratégiai jelentősége van; az erődítmények jó karban tartása és a helyőrség fentartása évenként 250.000 font sterlingbe kerül; jelentős e hely még mint szénrakodó is. 1892. 4947 hajó fordult meg kikötőjében 4,39 millió tonna tartalommal. G. Európa legmelegebb városa (januári hőmérsék: 16,4 juliusi 22,4); ujabban egészségesebbé is tették, mint volt azelőtt; K-i éles szél azonban gyakrabban okoz még betegségeket. Az ókorban a Hispania Baeticahoz tartozó hegyfok neve Calpe volt. Nevét 711. akkor változtatta meg, midőn Tarik, Velid khalifa vezére, ápr. 28-án Afrikából jövet itt kikötött, rajta erősséget építtetett és a sziklát Dsebel-al-Tariknak (Tarik hegyének) nevezte el. Végleg a spanyolok az araboktól 1462. Medina-Sidonia vezérlete alatt foglalták el. V. Károly a régi mór erődítményeket az európai akkori hadi tudomány követelményei szerint átalakította. A spanyol örökösödési háboruban 1704 aug. 4-én György hessen-darmstadti herceg vezérlete alatt angol és hollandi katonákból álló sereg a várat az angolok számára elfoglalta. V. Fülöp 1704. mind a szárazról, mind a tenger felől ostromoltatta, de sikertelenül; 1705-ben e kisérletet megujították, de megint eredmény nélkül. Az utrechti béke azután G.-t az angoloknak adta mint szabad kikötőt. Spanyolország 1727., 1779. és 1782. ujabb kisérleteket tett G. elfoglalására, de mindannyiszor eredménytelenül. Azóta Anglia G.-nak Háborítatlan birtokában van. Az angol birtokot 2 km. széles neutrális öv választja el a spanyol birtokoktól. V.ö. Gilbard, G. 1882.

Forrás: Pallas Nagylexikon