Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Giczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Giczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Giczy

1. András (Géczy), Báthory Gábor erdélyi fejedelem vetélytársa, a kormányzó G. János unokaöccse. 1590-1600. munkácsi várkapitány, 1611. őszén Báthory Gábor erdélyi fejedelem Konstantinápolyba küldte követségbe, ahol a helyett hogy a fejedelem érdekében működött volna, az erdélyi elégületlenek panaszait adta elő s a fejedelmi gazdag ajándékokat a diván-ülő pasák (a szultán tanácsosai) megvesztegetésére fordítván, az erdélyi fejedelemséget magának adatni kérte, átadni igérvén Lippa és Jenő várát a tömösvár-vidéki visszafoglalt hódoltsággal, az adót 15.000 frtra emeli fel, stb. 1612 máj. 15. kötelezvényt állított ki igéretei teljesitésére s fermánt kapott az erdélyi rendek számára uj fejedelem választására. G. diszes török kisérettel s az oláh vajda hadaival jött vissza Erdélybe, egyesült a nyilt lázadásban lévő brassói szászokkal (ezek erélyes polgármesterével Weiss Mihállyal) s a Brassóba menekült erdélyi urakkal s nyilt csatában próbáltak szerencsét Báthory Gábor hadai ellen. De a fejedelem hadai győztek a Földvár mellett 1612 okt. 16. vivott csatában, melyben a brassói polgármester s kézmüvesek, diákokból állott hada elpusztult, G. maga Brassóba, majd Felső-Magyarországra menekült. Báthory Gábor, midőn Bethlen Gábor elpártolása után trónját még inkább fenyegetve látta, 1613. megkegyelmezett G.-nek, de ez csak szinleg volt hű hozzá, titokban ellene fondorkodott. Ő volt a Báthory Gábor Váradon 1613 okt. 28. orozva történt megöletésének bünszerzője is. Bethlen nemsokára elfogatta s a fogarasi kapitány Balingh János (Báthory Gábor kedves embere) őrizete alá adatta, aki uráért boszut állandó, börtönében jól megkinoztatta, éheztette,«végre sok nyomorgatása után egy rusnya tyukkosárba dugatván, a város piacán levő akasztófa alá viteté s ott vétetvén feje, azon kosarában gyalázatosan az akasztófa alatt temettetett vala». V.ö. Szilágyi S., Báthory Gábor fej. tört. (Budapest 1882)

2. G. János, váradi kapitány, Bihar vármegye főispánja s Erdély kormányzója, a dunántúli (a Veszprém vármegyei) Gic helységből (most puszta) erdő előkelő családból származott s a török harcok viszontagságai által került Erdélybe. Testvérei is közpályán szerepeltek, bátyja, György. érsekujvári kapitány volt. Józsa nyitrai alispán, öccse, Farkas, stenisnáci (Horvátország) várkapitány. Együtt kapnak a testvérek és rokonaik 1564. Miksa császár - s magyar királytól nemesség-megerősítő és cimerbővítő levelet. G. János Kerecsényi László mellett kezdi hadi pályafutását a gyulai várban, mint hadnagy. Majd Erdélybe ment s János Zsigmond szolgálatába lépett, akitől 1569. Marosszékben Csókfalvát és Bedét kapta adományul. Midőn Báthory Istvánt a lengyelek királyukká választják s helyébe az erdélyi vajdaságra bátyja, Kristóf emeltetik, a váradi kapitányságra G.-t nevezik ki (1576). Báthory Kristóf halála után pedig az erdélyi fejedelemséget csak névleg viselhető lengyel király a kiskoru Báthory Zsigmond mellé G.-t nevezte ki Erdélyország kormányzójává (utasítással látva el őt), mely méltóságot közmegelégedésre viselte 1585-88-ig. Az 1587. tavaszi országgyülésen maga az ifju fejedelem unokabátyja Somlyai Báthory István akarta megbuktatni s a kormányzóságot magára ruháztatni. De a török porta G.-nek fogta pártját s fermánt adott ki, hogy a kormányzóság maradjon G. kezén. Megtartotta azt a versengések ellenére mindaddig, mig betegsége nem késztette a lemondásra. Az 1588 dec. medgyesi országgyülésen tényleg lemondott a kormányzóságról, midőn a rendek kimondották, hogy a király tanácsában ő legyen az első s az ország főkapitánya (generalis regni capitaneus) cimét viselje. Meghalt Gyulafehérvárt (1589 jan. 7.) s u.o. a székesegyházba érdemeihez méltó ünnepiességgel temettetett el (1589 jan. 21.). L. még Gálfi.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is