Giczy János

Giczy János, váradi kapitány, Bihar vármegye főispánja s Erdély kormányzója, a dunántúli (a Veszprém vármegyei) Gic helységből (most puszta) erdő előkelő családból származott s a török harcok viszontagságai által került Erdélybe. Testvérei is közpályán szerepeltek, bátyja, György. érsekujvári kapitány volt. Józsa nyitrai alispán, öccse, Farkas, stenisnáci (Horvátország) várkapitány. Együtt kapnak a testvérek és rokonaik 1564. Miksa császár - s magyar királytól nemesség-megerősítő és cimerbővítő levelet. G. János Kerecsényi László mellett kezdi hadi pályafutását a gyulai várban, mint hadnagy. Majd Erdélybe ment s János Zsigmond szolgálatába lépett, akitől 1569. Marosszékben Csókfalvát és Bedét kapta adományul. Midőn Báthory Istvánt a lengyelek királyukká választják s helyébe az erdélyi vajdaságra bátyja, Kristóf emeltetik, a váradi kapitányságra G.-t nevezik ki (1576). Báthory Kristóf halála után pedig az erdélyi fejedelemséget csak névleg viselhető lengyel király a kiskoru Báthory Zsigmond mellé G.-t nevezte ki Erdélyország kormányzójává (utasítással látva el őt), mely méltóságot közmegelégedésre viselte 1585-88-ig. Az 1587. tavaszi országgyülésen maga az ifju fejedelem unokabátyja Somlyai Báthory István akarta megbuktatni s a kormányzóságot magára ruháztatni. De a török porta G.-nek fogta pártját s fermánt adott ki, hogy a kormányzóság maradjon G. kezén. Megtartotta azt a versengések ellenére mindaddig, mig betegsége nem késztette a lemondásra. Az 1588 dec. medgyesi országgyülésen tényleg lemondott a kormányzóságról, midőn a rendek kimondották, hogy a király tanácsában ő legyen az első s az ország főkapitánya (generalis regni capitaneus) cimét viselje. Meghalt Gyulafehérvárt (1589 jan. 7.) s u.o. a székesegyházba érdemeihez méltó ünnepiességgel temettetett el (1589 jan. 21.). L. még Gálfi.

Forrás: Pallas Nagylexikon