Gide

(ejtsd: zsid), 1. János Pál Vilmos, francia jogi iró, szül. Uzesben (Gord) 1832 máj. 15., megh. Párisban 1880 okt., 28. 1880. a párisi egyetemen a római jog tanára lett, 1870. Demangeot, hires római jogtanár helyét foglalta el. G. azon jogászok közül való, akik a római intézményekbe leginkább tudtak életet önteni. Legfontosabb műve: Étude sur la condition privée de lafemme dans le droit ancien et moderne et en particulier surle sénatus-consulte Velléien (Páris 1867, 2. kiad. 1885), melyet a francia akadémia dijjal tüntetett ki s amelyet A nők joga cimmel Tóth Lőrincz magyarra is lefordított (Akadémiai kiadv.)

2. G. Károly, francia közgazdasági iró, szül. Uzesben 1847 jun. 29. 1874-1880. a bordeauxi egyetem tanára volt, 1880 óta pedig Montpellierben ád elő nemzetgazdaságtant. G. a La Revue d"Économie politique, Revue du Christianisme partique és L"Émancipation cimü folyóiratokat alapította, Fourier (l.o.) műveit sajtó alá rendezte s ezek mellett a következő nagyobb dolgozatokat bocsátotta közre: Le Droit d"association en matiere religieuse (1874), Principes d"économie politique (1890, 3. kiad.); Les Prophéties de Fourier (1886); L"Avenir de la Coopération (1888); Discours d"inauguration du Congrés International des sociétés cooperatives (1889).

3. G. Teofil, francia festő, szül. Párisban 1822 aug. 15., megh. u.o. 1890 nov. 29. Delaroche Pál és Cogniet Leo tanítványa volt. Főképen genrefestészettel foglalkozott, de festett történeti képeket is. Felemlítendők tőle: A naini ifju feltámasztása (1857); Cinq-Mars elitélése (1855); Sully elhagyja XIII. Lajos udvarát (1863); Nápoliy énekes (1864); Tanuló szerzetesek (1865, az alençoni muzeumban), IX. Károly aláirja a Hugenották meggyilkolását elrendelő végzést (1876); IX. Lajos, amint őt az udvari bolond imádkozás közben meglepi (1877); Othello elbeszéli kalandjait (1879); Sakk-matt (1881); Festő a kolostorban (1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon