Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Giesebrecht... ----

Magyar Magyar Német Német
Giesebrecht... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Giesebrecht

1. Frigyes Vilmos Benjámin, német történetiró, szül. Berlinben 1814 márc. 5., megh. Münchenben 1889 dec. 17. Ranke alatt végezte történeti tanulmányait és 1837. gimnáziumi tanár lett Berlinben. 1857. a königsbergi egyetem hivta meg a történet tanszékére, ahonnan 1862. a müncheni egyetemhez került, hol egyuttal a történeti szeminárium igazgatója és a történeti társulat titkáraként működött. Sok évi előkészület után adta ki 1885-ben legfontosabb és nagyszabásu művének, a Geschichte der deutschen Kaiserzeit-nak I. kötetét, melyből 1889-ben összesen 5 köt. látott napvilágot. Ebben a nemzeti egység és az egységes haza szempontjából irt munkában Rőtszakállu Frigyes uralkodásának majdnem végéig mondja el a nemzet történetét, teli lelkesedéssel a letünt császárság nagysága és fénye iránt, a kutfői apparatus mintaszerü felhasználásával. A hazánk és a német császárok között árpádkori összeköttetésekre is kellő tekintettel volt. A műből több kiadás jelent meg, az I-III. kötet 5 kiadást élt meg mostanig. 1874. átvette G. a Heere-Ukert által kezdeményezett Gesch. der auropäischen Staaten vállalat szerkesztését. Leford. azonfelül Gergely toursi püspök a frankokról irt művét (megj. a Geschichtsschreiber der deutschen Vorzeit sorozatában, 2 kiad. 1878). Egyéb munkái közül a De Gregorii VII. registro emendando (1858), Deutsche reden (1871) és Arnold von Brescia (1893) nevezendők. V. ö. Riezler, Gedächtnissrede auf Wilhelm von G. (München 1891) és Heigel K. T., Essay aus der neueren Geschichte (1892). A magy. akadémia 1889 dec. 18. választotta meg G.-t külső tagjának.

2. G. Lajos német költő, szül. Mirowban, Mecklenburg-Strelitzben 1792 jul 5., megh. Jasensitzben 1873 márc. 18. Tanulmányait Berlinben és Greifswaldban végezte, részt vett a német szabadságharcban és 1816-71. tanár volt a stettini gimnáziumban 1848. a frankfurti nemzetgyülés tagja volt. G. mint költő és pedagogus egyaránt ismeretes. Művei: Zur Offenfeier, költemény (Greifswald 1824); Epische Dichtungen (Stettin 1827); Wendische Geschichten (Berlin 1843, 3 köt.). Válogatott költeményei többször jelentek meg (Lipcse 1839 és Stettin 1867, 2 köt.). Életrajzát Kern irta meg (Stettin 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is