Giessen

Felső-Hessen hesseni kerületnek fővárosa a Lahn balpartján, termékeny sikságon, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 20.571 lak., virágzó dohány- és szivargyártással (22 gyár), vasöntéssel, gép- és sörgyártással, kémiai iparral, pamutszövéssel, lámpa- és hangszerkészítéssel. A régi részeiben keskeny utcákból álló városnak ujabb részei egészen modern külsejüek. A várost szép ültetvények veszik körül, amelyek a régi erődítmények helyén állanak. G. legjelentősebb intézménye az egyeteme, a hesseni Lajos-egyetem, amelyet V. Lajos hesseni gróf alapított és II. Rudolf császár 1607 máj. 10. megerősített; 4 fakultásból áll, amelyekkel egy gazdasági, egy erdészeti és egy állatorvosi főiskola van összekötve. Az egyetemhez tartozik a Senckenberg-féle könyvtár, különböző kórházak, muzeumok, kémiai laboratórium, botanikus kert stb. A tudományos egyesületek közt a kiválóbbak a felső-hesseni orvosi és természettudományi, a történelmi társulat és művészegyesület. Közelében vannak Gleiberg, Baden és Stauferg nevü erődök romjai. V. ö. Buchner, Führer durch Vogelsberg, Weeterau u. s. w. mit besonderer Berücksichtigung von G. u. Umgebung.

Forrás: Pallas Nagylexikon