Giga

(olasz, ejtsd: dsiga; franc. gigue).Régi táncnem és zeneforma, melynek leggyakoribb használata mélyen visszanyulik a XVIII. századba, hol az akkori operákban rendesen mint ballet-betét szerepelt, igen élénk mozdulatokkal s derült zenei hangulattal. A G. általában páros, de páratlan (három részes) zöngecsoportokra oszló ütenynemben is fordul elő, p. 12/8 vagy 4/4-es ütenyben triolás zöngecsoporttal. Vannak 12/16-os v. 24/16-os beosztásuak is. Händel rendesen 12/8-os, Bach Sebestyén pedig 4/4-es v. 4/2-es ütenynemeket használt. Gluck belletzenéinél 6/8-os ütenyü G.-t is találhatni. Nyolcadértékü hangjegynél kisebb nem igen jő benne elő, kivévén, ha a második, v. a kezdő két nyolcad 16-odra fel nem oszlik. A XII-XIII. sz.-beli menestrel-ek (troubadourok) bizonyos G. nevü huros hangszert használtak e tánc-zenefajjal szemben, melynek alakja azonban egészen elenyészett. Az önálló G.-műformát a mai zeneirók főleg ellenpontozatos kidolgozásokra használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon