Gilan

v. Ghilan, persa tartomány a Káspi-tenger DNy-i részében; D-en az Elburz, ÉNy-on Talids, amelytől a Csapszera, K-en pedig Mazenderan, amelytől a Szefid-Temis Szurkhán választja el, a határai. G. 30-70 km. szélességben elhuzódó partmelléki sikság, amelynek D-i szélén az Elburz gerince huzódik el: területe (becslés szerint) 11.013 km². A tartomány rendkivül esős és azért a nyár kellemetlen; ellenben a tél enyhe és kellemes. G. rendkivül termékeny; a főtermék a rizs; azonkivül a különböző gabonanemüek és mindenféle gyümölcsfa, meg a szőllő mindenfelé megteremnek. A főbb háziállatok: a kövérfarku juh, a szarvasmarha és a ló; a vadállatok (sakál, leopárd, medve, szarvas, stb.) száma nagy. A lakosok, akiknek számát 200000-re becsülik, mindannyian persa dialektust beszélnek és siita mohammedánusok. Rajtuk kivül néhány ezer kurd is telepedett itt le. A tartomány 5 kerületre oszlik; ezek: Raneku, Lahidsán, Rest, Fumen és Geszker. A főváros Rest (l.o.). A gilekekről Geles néven már a régi görögök is tesznek említést; ezek függetlenségöket a középkorban föntartották és csak a XIII. sz.-ban hódoltak meg Dsagatainak, Dsingisz-khán fiának. A persa uralom alá végleg a XVI. sz.-ban kerültek. V.ö. Fraser, Travels and adventures on the southern banks of the Caspian Sea (1826); Chodzko, Le G. (Nouv. Annal. des Voyages 1849 és 1850); Dorn, Obs. sur l"extér. et la langue des habitans stb. (u.o. 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon