Giljakok

a hiperboreusokhoz tartozó népfaj, mely valószinüleg az aino nép utolsó maradványa, ennek ősi hazájában, honnan csak későbbi időben költöztek át a közeli szigetekre. Legnagyobb része a Sacchalin nevü szigeten lakik, kisebb része az Amur folyó körül s főleg a tengerparton. Még vagy 8000-en vannak; az oroszok bejövetele és a szeszes italokkal való megismerkedésük óta számuk folyton csökken s maholnap végkép el fognak tünni, mielőtt valaki alaposabban kutatta volna nyelvöket és szokásaikat. A mandzsuk kerülik a velök való érintkezést, mert tisztátalannak tartják; ők magokat manguninak (folyók embereinek) nevezik, valószinüleg azért, mert kizárólag halászattal foglalkoznak. Faluik 3-6 házból állanak, melyeket fenyőfából építenek. Bizonyos állatokat tisztelnek; a medvét nem bántják, mivel azt hiszik, hogy az az égben lakó legmagasabb lény rendeletére tépi szét az embereket. V. ö. Seeland, Die G. (a Russische Revue 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon