Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gímgomba... ----

Magyar Magyar Német Német
Gímgomba... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gímgomba

(növ., trifola, trufola, szarvasgomba [részben, de ez helyesen a Clavaria], Tuber Mich.), a tömlős gombák rendjébe, a tuberaceák családjába tartozó és a földben termő gomba. Közönségesen csupán a burgonya-gumóra emlékeztető, jóizü gyümölcstestet értik alatta. maga a növénye pedig fák gyökereinek nedvéből élő fehér moholy (mycelium), mely a G. kiszedésekor részben penészképen csüng róla. Leggyakoribb a G. tölgy- v. bükkfa gyökérzetén, de más erdei, sőt kerti fák alatt is találták. Az ehető gyümölcstestet fekete, ripacsos porcogós héj burkojla be. Tömött husa erősen márványozott, violaszinbe hajló szürke. Márványozása onnan van, hogy a kamrácskák ide-oda hajladozó sorai szorosan összesimulnak. Minden kamrácska hártyáján (hymenium) belül tömlőcskék vannak, amelyek 4-8-ával csoportosuló tüskés spórákat foglalnak be. A G. növénye az őt tápláló fának mindig legszélső gyökérzetén helyezkedik el s ennélfogva az utóbbinak tovahaladását követi. Nagyon valószinü, hogy a gazdanövénynek a G. is hasznára van, tehát a G. nem élősködő, hanem életközösségben (l.o.) élő növény. A G. penészszerü telepén ősz felé csomósodás következik be, mely gyümölcstestté dagad és megérve, spóráit a gyökérzet növekedése irányában szórja. A fekete G.-t (Tuber melanosporum Vitt. vagy T. cibarium Pers.), a vörös G.-val (T. brumale Vitt.) egy fajnak is tartják. Mindkettő ősszel érik, nagyon jóizü és kedvelt. A nyári G. (Taestivum Vitt.) simább és vastagabb héju, husa világos-szinü. Ezt a hármat Franciaországban termesztik is (Périgord, Poitou) s a sertés v. kutya szimatolásával évenkint v. 40000 kg.-ot 300000 frank értékben szednek s nyersen, konzerválva vagy pástétomnak (Strassburg) elkészítve bocsátják áruba. Az olaszok a hagymaszagu főuri G.-t (T. magnatum Pico), a nyári G.-t meg a fodrosbelü G.-t (T. mesentericum Vitt.) több helyen gyüjtik. A G.-k közé a kereskedők a kevésbé jó disznógombát (Chiromyces Vitt.), sőt más egészen értéktelen és rongyos G.-t (T. rufum Pico. T. panniferum), a nagy és kis kutyaorr-gombát (Balsamia Vitt., Genea Vitt.) és másokat. Nálunk régebben keresett étel volt. Mátyus és Pák szerint még a G. szimatolására kitanított ebet is hazánkban tenyésztették; de most hozzánk ez utóbbit Olaszországból hozzák. Több helyen hazánkban is terem a G., Nyitrában, Esterházy István gr. uradalmában 1874. 20 mázsa nyári G.-t szedtek... de mostanában nálunk is inkább a külföldi jut piaczra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is