Gimnázium
(gör.-latinosan gymnasium), a régi görögöknél az az árnyékos
és szellős helyiség, ahol a testgyakorlás (futást, közdést) stb. végezték. Neve
onnan ered, hogy az ifjak (eféboszok) mezítelenül v. legföllebb könnyü trikóban
végezték testgyakorlásukat a küzdő téren. A tornát a gimnasztérek és
paidiatribészek tanították a gimnaziarkosz vezetése és a szofronisztész
felügyelete alatt. Később a G.-okat csarnokokkal, mulató helyekkel, fürdőkkel
vették körül, amelyek aztán előadásokra szolgáltak s a későbbi filozofus
iskolának rendes, tehát a szellem gyakorló helyei lettek. Athénben három ily G.
(árnyékos liget) volt: az Akadémia (akadémos hérosz ligetében, ahol Platón
tanított), a Likeion (ahol Aristotelés tanított) és a Kinzoszargész a
(cinikusok iskolája). A ásatások több G. helyét és képét tárták fel...
Olimpiában, Hierapoliszban, Alexandriában és Efezusban.
A XVI. század második felében a G. szót felkapták
Németországban oly iskola elnevezésére, mely a görögök és rómaiak irodalmával
való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni.
A G. mellett még a liceum s pedagogium név is járta, jóllehet az e neveken
nevezett tanintézetek szervezete egyben-másban a G. szervezetétől eltért. Azóta
Európa több államában és nálunk Magyarországon is G. a neve oly iskoláknak,
amelynek feladata növendékeit tulnyomólag az ó-klasszikai nyelvek és irodalmak
segítségével általános műveltség birtokába juttatni s őket az egyetemi
tanulmányokra előkészíteni. Az ilyféle tanintézet Angolországban public school,
v. gramar school, Franciaországban lycée, Belgiumban Athénée nevet visel. A
XVI. sz.-beli G. a középkori kolostori és latin iskola örököse volt. A
kolostori iskolák épp úgy, melyeken tulnyomólag papokat neveltek és képzetek,
valamint a városok által alapított latin iskolák is az egyház vezetése alatt
állottak. kevés kivétellel papok tanítottak mindenütt latin nyelven. Ez iskolák
tantárgya az ugynevezett hét szabad művészet volt, amelyeket két csoportra
osztottak, a triviumra (grammatika, dialektika és retorika) és a quadriviumra
(aritmetika, geometria, zene és asztronomia). Bennök a skolaszticizmus
uralkodott formális szómagyarázataival mindaddig, mig a klasszikai ókor
tanulmányainak ujjászületése, kivált a humanisták és reformátorok uj szellemet
nem vittek belé. L. Középiskola.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|