Gioberti

(ejtsd: dso-) Vince, olasz filozofus és politikus, szül. Torinóban 1801 ápr. 5., megh. Párisban 1852. okt. 26. Teologiai tanulmányainak végeztével Torinóban pappá szenteltetett. 1825-től a torinói Athenaeumban a filozofia tanára, majd egyuttal a trónörökös káplánja. Midőn az «ifju Olaszország» törekvéseiben való részvéttel gyanusították. 1833. elfogatott. Néhány hónap mulva kiszabadult ugyan, de számüzetett. 1834. Párisban van, majd Brüsszelben magánintézetben tanító. Itt jelent meg tőle olasz nyelven 1838. a francia Cousin vallásos nézeteinek ismertetése, majd Teorica del sopranaturale (a természetfölöttinek tana, 2 köt.) és 1840. filozofiai főműve: Introduzione allo studio della filosofia (2. kiad. Brüsszel 1844, 4 köt.). Esztétikai és etikai nézeteit Del bello (u.o. 1841) és Del buono (u.o. 1842) c. kisebb műveiben fejtegeti. Nevezetes még Degli errori filosofici di Ant. Rosmini (3 kiad. 1842, 2. kiad. 1846), mely a legjobb mű e hires olasz filozofustól. Politikai főműve 1843. jelent meg Brüsszelben: Del primato morale e civile degli Italiani (3 köt., 2-ik kiad. 1845), melyben a nemzeti megujhodásnak és függetlenségnek szószólója; politikai eszményeül az olasz államoknak a pápa elnöklete alatt álló konfederacióját fejtegeti, melyet a szárdiniai királyság fegyveres ereje támogatna. E mű hatása rendkivüli volt s 1848. visszahivták szülővárosába; képviselő lett s pár hétig miniszter volt. Élénk ronkonszenvvel viseltetett Magyarország ügyei iránt, sőt 1848 dec. 21. Splényi Lajos torinói magyar követnek kinyilatkoztatta, hogy az olasz kormány elismeri Magyarország függetlenségét s hajlandó vele szövetségre is lépni, s még a Radeczkytől esetleg elpártoló magyar katonákat is szivesen fogadja. majd kormányát Párisban képviselte. Torinóban temették el. Hátrahagyott művei közül nevezetesek: Filosofia della rivelazione (Torino 1856); Della riforma cattolica della chiesa (u.o. 1856) és különösen: Della protologia (u.o. 1857) Kiadatlan művei 11 kötetben jelentek meg 1856-63. V. ö. Massari, Ricordi biografici e carteggio di V.G. (Torino1860-73, 3 k.)

Forrás: Pallas Nagylexikon