Gipszezés

(borászat), D.-Franciaországban, Spanyolországban, Olasz- és Görögországban már a régi rómaiak idejében szokásban volt a vörös borok cefréjét gipszporral (1/4-2 kg. egy hektoliterre) behinteni, mely állítólag a bor szinét élénkebbé teszi s a bor gyorsabb derülését okozza. Ez azonban inkább csak begyökeresedett régi rossz szokás, mert ezen látszólagos előnyökkel szemközt áll azon hátrány, hogy a gipsz a mustban levő borkővel cserebomlást szenvedvén, káliumbiszulfát keletkezik, mely a borban oldva marad, annak hamu- és kénsav-tartalmát gyakran oly mértékben emeli, hogy az literenként 10 grammra emelkedhet. A G. ezért nemcsak felesleges, de káros is, a francia kormány kezdeményezésére a legtöbb országban elhatározták, hogy az olyan bort, mely literenkint 2 gramm káliumszulfátnál többet tartalmaz, a vevő átvenni nem köteles az ilyen borokat a vámhivatalok visszautasítják.

A G. a heréseken, de az istállókban és trágyatelepeken is eszközöltetik az ammonium megkötésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon