Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Giraud(ejtsd: zsiró), 1. János gróf, olasz szinműiró, szül. Rómában 1776 okt. 28. megh. Nápolyban 1834 okt. 1. Katonáskodott, később pedig üzleti vállalkozó volt s mint ilyen nagy vagyonra tett szert. Vigjátékai, melyek a maguk idejében kedvenc darabjai voltak az olasz közönségnek, meglehetős alacsony szinvonalon állanak; alakjainak többnyire valami különc hóbortja van, cselekvényei pedig nagymértékben valószinütlenek. Legtöbbet ér az Ajo nell" imbarrazzo. Összes művei 1822. és 1823. Milanóban jelentek meg. 2. G. Jenő, francia festő, szül. Párisban 1806 aug. 9., megh. u.o. 1881 dec. 29. 1846. Montpensier herceggel és Dumas Sándorral utazást tett Spanyolországba és Észak-Afrikába. Festményeinek tárgyát is többnyire az ottani népéletből merítette. Jellemző művei: Tánc egy granadai posadában (1853); Táncosnő Kairóban (1866), A halálosan megsebesült bikaviador egy kápolnában részesül a halotti szentségekben; A bikaviador kedvesének átnyujtja a megölt bikáról levett szalagot (mindkettő a Luxembourg muzeumban Párisban); Indulás Condé hadseregéhez (1873), Ékszerész a háremben (1874); Ódonkönyvkereskedő (1875); Virágvásár a direktórium idejében (1876); Visszatérés a csapszékből (1877). - Testvére, G. Károly, szintén festő, szül. Párisban 1819 jan. 18., megh. u.o. 1892. 1843-47. Ny.-Indiát utazta be, 1856. Napoleon herceggel északi Európát. Képei közül említhetők: Visszaemlékezés Haitira; Brienzi kikötő stb. 3. G. Károly József Bertalan, francia jogtudós, szül. 1802 febr. 20., megh. 1881 jul. 13. Atyja Pernesben ügyvéd volt. 1830. tanár lett az aixi főiskolában. 1842. Párisban a jogiskolák főfelügyelője, mely évben az akadémia tagjává megválasztotta, s egyuttal a Consell supérieur d"instruction publique-nek is tagja lett; 1848. a párisi akadémiának aligazgatója, Napoleon elnöksége alatt pedig két izben közoktatási miniszter. Az államcsiny következtében leköszönt, de nemsokára az államtanácsba hivatott meg. Az Orléans család vagyonának elkobzását ellenezvén, visszavonult s ismét jogtanár lett Párisban. Munkái: Recherches sut le droit de propriété chez les Romains (1838); Éléments du dorit nomain (1835); Essai sur l"histoire du droit français au moyen-age (1845), Le traité d" Utrecht (1847); Des libertés del" église gallicane (1847); L" ancien droit coutumier français (1852) stb. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|