Gironde

(ejtsd: zsirond), 1. a Garonnenak (l.o.) 75 km. hosszu torkolata, amelyben, bár szigetek takarják és az eliszapodás veszélye is fenyegeti, a nagy tengeri hajók is fölevezhetnek.

2. G., département Franciaország Dny-i részében, az Atlanti-oceán, Charente-Inférieur, Dordogne, Lot-et-Garonne és Landes départementok között, 9749 (a vizeket is beleszámítva 10467) km² területtel. (1891) 793528 lak., 1 km²-re 71 lak. A partok 149 km.-nyi hosszuságban, kevés változatosságot nyujtanak; homokbuckák szegélyezik, amelyeket befásítanak. A département egész D-i része a Landes (l.o.) vidékéhez tartozik. A Landes és a G. folyó balpartja közt két, bortermeléséről ismeretes vidék terül el, amelyeket egymástól Bordeaux választ el. A département főfolyója a G., amelyről nevét is kapta és amely itt veszi föl a Dordognet az Islelel és Dronnenal, továbbá a Ciron, Gua-Mort és Dropt (Drot) nevü kisebb folyókat. A parti folyók közül a legjelentékenyebb a Leyre. Ny-i részében, a Landes-vidéket kivéve, a föld mindenütt termékeny. 1892. 69365 ha.-nyi területen 832380 hl. buza, 166060 hl. rozs és 141952 hl. zab termett. G. kitünő fehér és vörös borokat termel, amelyeket nagyobbára bordeauxi bor néven hoznak kereskedésbe; 1881-90. átlag évenként 1479583 hl. termett. Jelentékenyebb mezőgazdasági termékek még a kukorica, burgonya, kitünő zöldség, gyümölcs és sok len. Az erdőségek tekintetében a francia départementok közt a második helyet foglalja el 27000 ha.-nyi erdőségeivel, amelyek a fán kivül terpentint és kátrányt is szolgáltatnak. Az állatállomány 81887) 129218 darab szarvasmarha, 210265 juh, 61586 db. sertés és 45178 ló, azonkivül a méhtenyésztés (13000 kas) is jelentékeny. A halászat, az osztriga- és a pióca-tenyésztés is sok kezet foglalkoztat. Bányászati kincsekben G. szegény, egyedül a caudroti és begueyi kőbányák jelentékenyebbek. Az ipar virágzó, a legjelentékenyebb iparágak: a hajófölszerelések készítése (különösen Libourneban, Fronsacban és Blayeben), terpentin- és kátránygyártás, cukor-, üveg-, fayence-, papir- és bőrgyártás, a keramikus és a szövő-fonóipar, végül a hordókészítés. A kereskedelem igen élénk, a vasutak hossza 484 km. G. département, amelyet Guyenne kormányzóságnak Bordelais (7540 km²), Bazadais (2100 km²), Périgord (450 km²) és Agenais (alig 140 km²) nevü részeiből alakítottak, 6 járásra oszlik; ezek: Bordeaux, Bazas, Blaye, Lesparre, Libourne és la Réole. Fővárosa Bordeaux. Julius Caesar idejében nagyobbára a Bituriges Vivisci voltak a lakói. A középkorban Aquitania sorsában osztozott. Sokáig állott angol uralom alatt éls a száz éves angol-francia háboruban az angoloknak itt volt a fővárosuk. V.ö. Joanne, Géogr. de la G. (1877); Féret, Stat. de la G. (1874-89); Gabriel, Géogr. de la G. (1882); Brissaud, Les Anglais en Guienne (1876); Mém. de la Société arch. de Bordeaux 1873 (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon