Gitár
(ol. chitarra, ném. Gitarre, fr. guitarre) pengető hangszer, mely
eredetileg a lantok családjából származik. Hat húrjának hangolása E A d
g h e'; kulcsait nyakának hátsó részén alkalmazzák. (eltérő
hangolással, többféle típusban [lyra-gitár stb.] is építik). Eredetileg
dél-európai népi hangszer (egyes feltevések szerint az arabok hozták
Spanyolországba s innen jutott Olaszországba: Joh. de Grocheo 1300
körül a guittarra saracenia-t említi); neve a görög kitharából ered
(arab közvetítéssel). Különösebb jelentőségre csak a lant
kiszorulásakor, a 18. században emelkedik. Virágkora a 19. század első
fele, mikor a házi muzsikálás s a szalonok kedvelt hangszerévé lesz
(Weber gitárdalai, orosz gitárvirtuózok stb.; elterjedt a magyar
úriházaknál is), Spanyolországban máig megőrizte uralkodó helyzetét. A
19. század második felében hanyatlásnak indult, de újában néhány
értékes előadóművész (Segovia, Llobet és mások) eredményesen fáradozik
népszerűsítésén. V. ö. J. Zuth. Handbuch der Laute und Gitarre 1926
stb. régi tabulaturás írásmódjáról, az un. gitártabulaturáról l. Tabulatura.
Forrás: Zenei lexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|