Giulio Romano

(ejtsd: dsúlio), 1. igazi nevén Pippi, olasz festő és építész, szül. Rómában 1492., megh. Monatovában 1546 nov. 1. Rafaelnek legkitünőbb és legönállóbb tanítványa volt. Mestere vezetése alatt és annak szolgálatában vett részt a vatikáni Stanza, majd a Loggiák és a Villa Farnesina freskóképeinek elkészítésében, Rafael halála után pedig nagyrészt ő fejezte be a Konstantin-terem festményeit, első sorban a Konstantin csatáját ábrázoló nagy képet. Mesterének sok függőképét is ő fejezte be, igy a párisi Louvre képeit I. Ferenc számára, valószinüleg a madridi muzeum gyöngyének nevezett Szt. családot is, Rafael halála után pedig Krisztus szinváltozását (Vatikán) és Pennivel együtt Mária megkoronázását (Vatikán). De már korán önállóan működött ugy is mint festő, ugy is mint építész. 1521. épített Giulio de" Medici bibornok számára a Róma mellett levő Monte Marión egy gyönyörü nyaralót (la Villa Madama) és azt önálló mitologiai tárgyu freskóképekkel diszítette. Kevéssel utóbb Baldassare Turini számára a Janiculuson egy nyaralót, melynek freskóképei a római történetből vett jeleneteket ábrázolnak. Függőképei ebből a korból: Madonna a macskával (nápolyi muzeum), a római Colonna és Borghese képtárak, a firenzei Uffizi-képtár Madonnái: a Szt. család, a római Szt. Péter-templom sekrestyéjében; s Sta. Maria dell" Anima-templom nagy oltárképe; a S. Prassede-templomban levő Krisztus ostorozása; Szt. István megkövezésének hatalmas képe a genuai S. Stefano-templomban. 1524. Gonzaga Federigo herceg Mantovába hivta meg. Itt maradt élete végéig és mint építész és festő olyan tevékenységet fejtett ki, hogy annak folytán Mantova egész képe megváltozott. A város előtt építette a Palazzo del Te-t, melynek freskóképei képezik művészetének tetőpontját. Ugyanilyen jellegü néhány függőképe: Karthago bevétele, Scipio önmegtagadása, A szabin nők elrablása, a rómaiak és szabinusok kibékülése a londoni nemzeti képtárban. Titus és Vespasianus császárok diadala a párisi Louvreban stb. Jelentéktelen, bár nagyon ügyesen van festve a budapesti orsz. képtárban levő képe (171. sz.), mely Dianát és Endymiont ábrázolja. Későbbi vallásos tárgyu képei közül a legkitünőbbek: freskóképei a mantovai S. Andrea-templomban, A gyermek Jézus imádása (Louvre), főleg a drezdai képtárban levő Madonna della catina, melyen a szt. családot nagyon kedvesen, genreszerüen mutatja be. Érdekes rajzait őrzik a Louvreban, az Uffizi-képtárban, a bécsi Albertina, a milanoi Ambrosiana-gyüjteményben és a brit muzeumban. Tanítványai közül jelentékenyebbek: Raffaelo dal Colle, Rinaldo Mantovano és Primaticcio. V.ö. C. d" Arco, Istoria della vita, e delle opere di Giulio Pippi Romano (2. kiad., Mantova 1842).

2. G., olasz zeneszerző, l. Caccini.

Forrás: Pallas Nagylexikon