Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gizella... ----

Magyar Magyar Német Német
Gizella... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gizella

1. v. Gizla, Kesla, Szt. István király felesége, IV. Henrik bajor hg. és Gizella burgundi hercegasszony leánya, 973 után született. Szt. Wolfgang regensburgi püspök, ki egyideig a magyarok megtérítésén fáradozott, királyi koronát jósolt számára. Testvére, IV. Henrik bajor herceg, sőt III. Ottó császár is valóban szivesen teljesítette Géza magyar vezér kivánságát, midőn fia, István részére feleségül kérette G.-t Remélték, hogy G., kinek egyik bátyja pap, nővére pedig apáca volt, érdemeket szerezhet a magyar nép megtérítésében s a kereszténység elterjesztésében. Ezt alkalmasint kellően ki is fejtette a családdal rokon Szt. Adalbert, a magyarok apostola. A házasság 996 táján, külföldön (Gandersheimban v. Scheyernben) történt. Az ifju királyné nem törődött a politikával, de mint hű és szerető feleség állt férje oldalán s társadalmi téren sokban megkönnyitette munkáját. A vele jött nemes urak oszlopos emberei lettek az udvarnak, a polgárok pedig a Németországban is csak ifju városi élet meghonositásával tettek kisérletet. Udvarhölgyeivel ő maga egyre-másra himezte az egyházi ruhákat a templomoknak; a koronázásnál használatos kir. palástot is az ő művének tartják. Gyermekeit (különböző források szerint Ágotát, Hedviget, Ottót, Bernátot és Henriket, vagyis Imrét) istenesen neveltette, s közülök Imrét, ki anyai nagybátyjának (IV., mint császár II. Henriknek) példáját követte, utóbb szentté nyilvánította az egyház. II. Henrik császár halálával (1025) azonban a magyarok és németek közt felbomlott az a jó viszony, mely köztük G. házassága óta nagyon megerősödött. Imre halálával (1030) pedig kétségessé vált a trón betöltésének módja s a családi viszályoknak egész sorozata következett. Azon méltatlan vád alól, hogy az Árpád családjából való hercegek közül a leányágból származott Orseolo Ottót tisztességtelen utakon is trónra akarta volna juttatni, ujabban fölmentette a történetirás; érthető azonban, ha a keresztény Pétertől többet vár a katolicizmus érdekében, mint a hitökben gyenge Árpádfiaktól. Szt. István halála (1038) után azonban csak rövid ideig élhetett nyugodtan Péter udvarában. A király ugyanis lefoglalta az urától neki hagyott pénzt s uradalma egy részét, őt magát pedig egy vidéki városba (talán Veszprémbe, hol templomot építtetett) belebbezte és felügyelet alatt tartotta. Mindez nagyban elősegítette azt a forradalmat, mely (1041) Péter elüzetésével és Aba Sámuel trónraültetésével végződött. A III. Henrik császár ás Aba Sámuel közt 1043 nov. 30. kötött béke értelmében a király visszaadta G.-nak az urától rámaradt vagyont, mire G. nyugodtan élt tovább az országban, s késő korban Veszprémben hunyt el, hol siremléke még a XV. sz.-ban is megvolt. Arra a hagyományra, hogy 1095. mint passaui fejedelemasszony, tehát több mint száz éves korában, az országon kivül hunyt volna el, a passaui apácazárdának egy «Gisyla abbatissa Non. May» feliratu köve adott alkalmat, melyet a Passaut utbaejtő magyarok a XV. sz. után Szt. István felesége sirkövének tartottak s a kegyeletből készített uj feliratban ezt ki is fejezték. Magyarországban szent gyanánt tisztelték, XIV. sz.-beli legendáját áhítattal olvasták, az egyház azonban hivatalosan nem vette föl a szentek sorába.

2. G. Lujza Mária, kir. hercegnő, Ferenc József császár és király legidősb élő leánya, szül. Laxenburgban 1856 jul. 12. Nevét G.-ra az első magyar királynéra való tekintettel választották, ki szintén bajor hercegné volt, mint Erzsébet, G. anyja. Alig 17 éves korában, 1873 ápr. 20. férjhez ment Leopold bajor herceghez. Leányai közt a legidősb, Erzsébet hercegnő, 1893 dec. elején Genovában Seefried-Buttenheim Ottó bárónak nyujtotta kezét, ki azóta a cs. és kir. hadsereg kötelékébe lépett. Második leánya Auguszta, 1893 nov. 15. József Ágost főhercegnek, József főherceg fiának lett neje.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is