Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Glarus... ----

Magyar Magyar Német Német
Glarus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Glarus

(Galris, Glarunna), Svájcnak egyik kantonja St. Gallen, Grabünden, Uri és Schwyz között, 691 km2 területtel, (1888) 33800 nagyobbára német és evangélikus lakossal. A kanton, kivéve az alsó-Linth kis lapályát, csupa hegy; Ny-on van a Glänisch-lánc, az Ortstock (2715 m.) a Glärnisch (2921 m.) és a Wiggis (2284 m.) legmagasabb csúcsokkal; D-en a Glarni-ALpok a Tödivel (3623 m.), Lifertenstockkal (3246 m.), a Hausstockkal (3156 méter) és a Sardonastockkal (3056 m.); ez utóbbitól É-ra vonul a Spitzmeilen (2505 méter) és a Mürtschenstock (2442 m.). Az összes folyóvizek a Linthbe gyülnek össze, amely a Gross-Thalon folyik végig, legnagyobb mellékfolyói a Sernft, amelynek völgye az Alpokban egyike a legszebbeknek és a Loentsch. Az éghajlat a körül fekvő glecserek miatt hüvös; mindamellett a gyakori föhn miatt korábban tavaszodik, mint néhány kevésbbé magas kantonban. A kanton területének csak 64,9 %-a (448,6 km2) termékeny; ebből 123,8 km2 erdő és 324,8 km2 szántóföld, rét és legelő. A föld termékei a lakosság élelmezésére nem elégségesek; a gyümölcsfák igen jó gyümölcsöt szolgáltatnak; a mélyebb helyeken a szőllő is megterem. Az állattenyésztést különösen a hegyeken üzik. 1886-ban volt 11307 darab szarvas-marha, 329 ló, 3386 sertés, 2015 juh, 6530 kecske és 1508 méhkas. A Foenum graecummal készítik a Schabzieger nevü sajtot. Ércbányászat teljesen hiányzik; ellenben Engi mellett kitünő palát törnek. Ásványvizforrások vannak: Stachelbergnél, Wichlennél és Mollisnál. A klimatikus gyógyhelyek: Vorauen és Richisan, Linththal és Obstalden. A lakosság 55 %-a foglalkozik iparral; a legfontosabb iparágak: a pamutipat, ami 22400 munkást, a gyapju- és selyemszövés, amely 8560 munkást foglalkoztat, továbbá a sörgyártás (1891. 17950 hektoliter) A kiviteli kereskedelmi cikkek: pamutáruk, pala és sajt. A népiskolák száma 96; G.-ban van középiskola, azonkivül több helyen mester- és ipariskolák és felsőbb népiskolák. Az alkotmány egészen demokratikus; a törvényhozó hatalmat a Landsgemeinde, azaz az összes szavazásra jogosítottak együttvéve gyakorolják, akik minden év május havában a fővárosban gyülekeznek össze. A törvényjavaslatokat a Landrat (minden 500 választó 1 tagot küld hozzá) vitatja meg. A végrehajtó hatalmat a Landsgemeinde által 3 évre választott, 7 tagu kormánytanács (Regierungsrat) gyakorolja, ennek elnöke, aki a Landsgemeinde ülésein is elnököl, Landamman cimet visel. 1890. a kanton bevételei 856000, kiadásai 774000 frankot tettek ki.

Történelem. A rómaiak idejében Rhaetiához tartozott. Az V. sz.-ban az alamannok szállották meg. Miután lakóit állítólag Fridolin a keresztény vallásra térítette, Säckingen klastrom uralma alá került. A világi biráskodás joga a XIII. sz. óta a habsburgok kezében volt, akik azután a territoriális uralmat is meg akarták maguknak szerezni. Emiatt a G.-iak 1352. a svájci szövetséghez csatlakoztak és 1388. a näfelsi ütközet után teljesen függetlenekké lettek a Habsburgoktól. 1395-ben Säckingen kolostornak minden jogai alól magukat megváltották és 1450. a svájci szövetségnek teljes jogu tagjaivá váltak. A kanton legnagyobb része Zwingli behatása következtében a reformációhoz csatlakozott, amiatt 1683. két kerületre, egy református és egy kat. kerületre oszlott, amelyeknek külön-külön közigazgatásuk volt. 1798. a helvét köztársaság Linth nevü kantonjához csatoltatott; 1803. visszanyerte önállóságát és a kat. és reformáltak ujra visszanyerték külön-külön közigazgatásukat, ami csak 1836. szünt meg. A mai alkotmány az 1836., 1842., 1851., 1866., 1873., 1880 és 1887-ki landsgemeindei határozatokon alapszik. A főváros G. V. ö. Escher v. d. Linth, Gebirgskunde d. Kantons G. (1847); Herr és Blumer, Der Kanton G. (1846); Jahrbuch d. hist. Vereins d. Kantons G. (1865-93).

2. G., az ugyanily nevü svájci kanton székhelye a Klönthal kijáratánál a Linth és vasut mellett, (1888) 6045 lakossal (1720 kat.), pamutiparral, könyvsajtóval, szivarkészítéssel és sörgyártással; élénk különösen sajtkereskedéssel. A Glärnisch (2331 m.), a Schild (2286 m.) és Wiggis (1184 m.) nevü magas hegyek közt, kies völgyben fekvő városnak szép, széles utcái vannak; a legjelentékenyebb épületek: a 3 tornyu román izlésü templom, a kormányépület, egy másik kantoni ház, amelyben egy nyilvános könyvtár és természetrajzi gyüjtemény különösen szép kövületekkel van elhelyezve, végre a posta. Környéke igen szép. 1861. a várost egy tüzvész csaknem teljesen elpusztította.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is