Glatz

1. egykori grófság Porosz-Sziléziában, Boroszló kerület, G., Habelschwerdt és Neurode járásait foglalja magában, 1636 km² területtel és (1890) 172433 lak. A Glatzi-hegység takarja. A G.-i Neisse és a Morva forrásvidéke ide esik. A tulnyomóan német lakosság főfoglalkozása a földmivelés és állattenyésztés. A legjelentékenyebb iparág a pamut- és vászonszövés. A grófság nevét G. városról kapta. Önálló grófsággá Podiebrad cseh király tette. I. Mátyás király Sziléziával együtt birta 1742-ben Poroszországhoz került. Egyházi szempontból még most is a prágai érsekség hatásköre alatt áll.

2. G. (csehül: Kladsko), az ugyanily nevü járás székhelye Boroszló porosz-sziléziai kerületben, a Neisse, Biele és Steine összefolyásánál, vasul mellett, (1890) 13501 lakossal, fémöntéssel, gépgyártással, szeszfinomítókkal, sör- és szivargyártással, őrlőmalmokkal. Egykori erődítményei nagyobbára eltüntek, szép ültetvényeknek és egy uj városrésznek adván helyet. Most még csak a sziklavár áll a város fölött és egy kis erősség a Neisse jobbpartján. Jelentékenyebb épület a kat. templom, a Münsterbergi hercegek, G.-i grófok kriptájával és Ernestus érsek siremlékével. G. városa valószinüleg a X. században épített vár körül keletkezett. 1622. a 30 éves háboruban a svédek elfoglalták. 1741. a poroszok hatalmába került. 1760. Laaudon rohammal foglalta el. V. ö. Peter, Kleiner Füjhrer durch die Grafschaft G. (1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon