Glatz

1. Jakab protestáns tanár és lelkész. szül. Poprádon 1776 nov. 17., megh. Pozsonyban 1831 szept. 24. Tanult a késmárki evangélikus, a miskolci református gimnáziumokban, a pozsonyi ev. liceumban, azután pedig a jenai egyetemen teologiát hallgatott. Tanulmányai végeztével a Salzmann-féle schnepfenthali tanintézetben lett tanító 1797., majd a bécsi ev. iskolához hivatott meg főtanítónak 1804., a következő évben a bécsi ev. egyház harmadik, kevéssel később második lelkészévé választották meg, 1806. az osztrák örökös tartományokban levő összes német protestáns gyülekezetek élén álló főegyháztanács lelkészi tagjává neveztetett ki, s ezen állásában az iskolai, nevelési és egyházi ügyek felvirágoztatására felettébb jótékony hatást gyakorolt. Korának egyik legtermékenyebb irója volt, számos neveléstani ifjusági és egyházszónoklati mű jelent meg tőle, melyek ujabb és ujabb kiadást értek s közülök több magyar nyelvre is lefordíttatott. Ilyenek: Az ausztriai császári királyi birodalomban 1817. tartatott reformáció háromszázados ünnepének előadása. Magyar nyelven közrebocsátotta Márton József (Bécs 1818); A gyermekvilág képekben és elbeszélésekben. Magyarítá Szívos Mihály (Pest 1840); AZ elbeszélő anya. Ford. Becser Soma (Pozsony); Az elbeszélő atya. Ford. ugyanaz u. o.; Vidor gyermekek. Magyarosítá Szívos Mihály (Pest 1842); Piros könyv. Magyarosítá ugyanaz u. o.; Buzgóság könyve (Pest 1845). Ő szerkesztette Die Annalen d. österreichischen Litteratur cimü folyóiratot, továbbá: Das evangelisch-christliche Gesangbuch és Kirchenagende c. műveket, melyeket az osztrák evangelikus egyház közhasználatra elfogadott.

2. G. Mátyás, reformátor és ev. lelkész Brassóban, a XVI. sz. közepe körül; hű társa, segítője Honternek (l.o.) Brassó és a Bárcaság reformálásában; az ő közremüködésével irta Honter a majdnem hitszabályzó műnek tekintett Libellus Reformationis-t (1542). A következő évben, midőn Martinuzzi Hontert a gyulafehérvári országgyülés elé idéztette, e helyett, kit a brassóiak nem mertek elereszteni, G-ot és más három társát küldték el a brassóiak Fehérvárra, s az itt tartott hitvitán G. Elismerést nyerőleg védelmezte a hitujítás alaptanait.

Forrás: Pallas Nagylexikon