Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Glicerin... ----

Magyar Magyar Német Német
Glicerin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Glicerin

(glycerin, lypyloxihydrát, olajéd), C3H5 (OH)3; szénvegyület, mely a 3 vegyétékü alkoholok v. glicerinek közé tartozik. E vegyületet Scheele fedezte fel (1799) a diákflastrom főzésekor történő kémiai változások tanulmányozásakor. Különösen Chevreuil vizsgálatai alapján, ki a zsirok tanulmányozásával behatóan foglalkozott, ismertük meg közelebbről. A G. nevet is ő adtaa. Pontos vizsgálatokat G.-nel Pelouze, Redtenbacher, Berthelot és mások végeztek; a borban először Pasteur mutatta ki. A természetben szabad állapotban nem fordul elő. A griceril (C3H5) gyök a természetes zsirok és olajok alkotó része. A szeszes erjedéskor kevés G. is képződik, ezért a borban, sörben is kevés G. van. A G. előállításához a zsirokat és olajokat használják. A természetes zsirok a zsirsavak gliceril-éterei, igy tehát a zsirokat luggal elszappanosítva G. keletkezik. Mesterségesen a G. a tribrompropán v. gliceriltribromidból (C3H5B3) készülhet. E vegyület u.i. ezüstacetáttal hevítve glicerilacetát, ebből pedig káliumhidroxiddal való elszappanosításkor a G. képződik. A G. régi gyakorlati előállítási módja, amelyet Scheele állapított meg, abban áll, hogy a zsirt ólomoxiddal és vizzel főzve alszappanosították; a képződött flastrom közül a G.-t vizzel kioldották és a megszünt oldatba, a kevés feloldott ólomhidroxid eltávolítása végett, kénhidrogéngázt vezettek. A leszürt folyadék a besürítés után tisztátalan G.-t hagy vissza. Ez előállítási mód történelmi nevezetességü; G.-t ma igy aligha készítenek. A G. gyári előállítása manapság a steayertya- v. a szappangyártással kapcsolatos. Gyakran használt eljárás az, hogy a megolvasztott faggyuba v. pálmaolajba tulhevített (közel 300 °-os) vizgőzt vezetnek. Ilyenkor a zsir már magának a viznek behatására elszappanosodik, szabad zsirsavak keletkeznek és a G. A magas hőmérséken e vegyületek a vizzel átdesztillálnak, ugy hogy a desztillátum a G.-nek vizes oldata, amelyen a szabad zsirsavak usznak. A zsirsavakat kipréselik, hogy a folyós olajsavat eltávolítsák és az igy kapott sztearin- és palmitinsav elegyből gyertyát (milly) öntenek; a vizes oldatot pedig besürítve tisztátalan G.-t kapnak, amelyet az alább megemlítendő módon megtisztítanak. Több gyárban a zsirokat kálciumhidroxiddal szappanosítják el olyformán, hogy a zsir és mésztej elegyét autoklávokban vizgőzzel hevítik, amidőn oldhatatlan zsirsavas kálciumot és G.-oldatot kapnak. A zsirok elbontására igen gyakran a kénsavat is használják. A szappangyártásnál a szappan kisózása után megmaradt lugból szinte G. készülhet, ugy hogy azt sósavval telítik és erős besürítés után a sókat lehetőleg kikristályosítással eltávolítják. A lényegében megismertetett eljárások alapján kapott nyers G. még fölötte tisztátalan, sárga-barna folyadék. Megtisztítása végett az oldott idegen anyagokat alkalmas preparátumokkal lehetőleg eltávolítják és hig állapotban csontszénen megszürvén, vákuumkészülékekben besürítik; ez a tisztított G. A tiszta G.-t ugy készítik, hogy a besürített nyers G.-t nagynyomásu vizgőzzel ujból átdesztillálják és olyan hütő készülékekbe vezetik, amelyekben a gőzök csak igen lassan hülhetnek le, minek megfelelően koncentrált G.-t kapnak. A legtisztább G. a kifagyasztott. Ha u. i. tömény G.-t 0°-ra lehütünk és hozzá kevés megfagyott G.-t teszünk, az összes G. hosszabb idei állás után kikristályosodik, mig az idegen anyagok a megmaradó folyadékban vannak. A megfagyasztott kristályos G.-ről az anyalugot centrifugális gépekkel eltávolítják. A kristályokat végül megolvasztják. A tiszta, vizmentes G. szintelen, sürü, igen édes folyadék, melynek fs.-a 1,27 körül van. Erősebben lehütve alkalmas körülmények között G.-kristályok válnak le. Hevítve körülbelül 290°-on forr; vizgőzzel, különösen levegő-ritkított térben alacsonyabb hőmérséken is átdesztillálható. A vizmentes G. nagyon vizszivó. A levegőn hevítve meggyulad és alig világító lánggal elég. Vizzel és borszesszel minden viszonyban elegyíthető, éterrel nem. Az árubeli tiszta G. is jócskán tartalmaz vizet, a viztartalomra a fajsuly meghatározásából következtethetünk. Az alábbi táblában a különféle viztartalmu G. fajsulyát közöljük (17,5°-on Strohmer szerint):

G.%

fs.

G.%

fs

100

1,262

90

1,236

98

1,257

88

1,231

96

1,252

86

1,226

94

1,246

84

1,220

92

1,241

82

1,215

A G.-t gyorsan felhevítve belőle vizvesztés folytán, a nagyon kellemetlen szagu akrolein (l.o.) képződik, még bőségesebben akkor, ha vizelvonó testekkel hevítjük. A tüzhelyre kiöntött zsiradék, az elfujt faggyugyertyáéhoz hasonló kellemetlen büzt áraszt, leginkább az akrolein képződése folytán. A kálium-hidroxiddal való hevítéskor hangyasav- és ecetsavsó keletkezik; oxidáló szerek hatására G.-sav és tartronsav keletkeznek. A füstölgő salétromsav, v. kénsav és salétromsav elegye glicerilnitráttá (nitroglicerinné) alakítja. A G.-t sok mindenre használják. Mivel nagyon édes izü s nem ártalmas, likörökbe, továbbá borba, sörbe elegyítik. Nitroglicerint és igy dinamitot készítenek belőle. Gyógyszerül és szépítőszerül használják; a G.-nel kent bőr puha és sima lesz. A magy. gyógyszerkönyvben a tiszta, kevés viztartalmu G. hivatalos.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is