Kisszótár
Magyar |
Angol |
Glicerin... |
---- |
Magyar |
Német |
Glicerin... |
---- |
Címszavak véletlenül
|
Glicerin
(glycerin, lypyloxihydrát, olajéd), C3H5
(OH)3; szénvegyület, mely a 3 vegyétékü alkoholok v. glicerinek közé
tartozik. E vegyületet Scheele fedezte fel (1799) a diákflastrom főzésekor
történő kémiai változások tanulmányozásakor. Különösen Chevreuil vizsgálatai
alapján, ki a zsirok tanulmányozásával behatóan foglalkozott, ismertük meg
közelebbről. A G. nevet is ő adtaa. Pontos vizsgálatokat G.-nel Pelouze,
Redtenbacher, Berthelot és mások végeztek; a borban először Pasteur mutatta ki.
A természetben szabad állapotban nem fordul elő. A griceril (C3H5)
gyök a természetes zsirok és olajok alkotó része. A szeszes erjedéskor kevés G.
is képződik, ezért a borban, sörben is kevés G. van. A G. előállításához a
zsirokat és olajokat használják. A természetes zsirok a zsirsavak
gliceril-éterei, igy tehát a zsirokat luggal elszappanosítva G. keletkezik.
Mesterségesen a G. a tribrompropán v. gliceriltribromidból (C3H5B3)
készülhet. E vegyület u.i. ezüstacetáttal hevítve glicerilacetát, ebből pedig
káliumhidroxiddal való elszappanosításkor a G. képződik. A G. régi gyakorlati
előállítási módja, amelyet Scheele állapított meg, abban áll, hogy a zsirt
ólomoxiddal és vizzel főzve alszappanosították; a képződött flastrom közül a
G.-t vizzel kioldották és a megszünt oldatba, a kevés feloldott ólomhidroxid
eltávolítása végett, kénhidrogéngázt vezettek. A leszürt folyadék a besürítés
után tisztátalan G.-t hagy vissza. Ez előállítási mód történelmi nevezetességü;
G.-t ma igy aligha készítenek. A G. gyári előállítása manapság a steayertya- v.
a szappangyártással kapcsolatos. Gyakran használt eljárás az, hogy a
megolvasztott faggyuba v. pálmaolajba tulhevített (közel 300 °-os) vizgőzt
vezetnek. Ilyenkor a zsir már magának a viznek behatására elszappanosodik,
szabad zsirsavak keletkeznek és a G. A magas hőmérséken e vegyületek a vizzel
átdesztillálnak, ugy hogy a desztillátum a G.-nek vizes oldata, amelyen a
szabad zsirsavak usznak. A zsirsavakat kipréselik, hogy a folyós olajsavat eltávolítsák
és az igy kapott sztearin- és palmitinsav elegyből gyertyát (milly) öntenek; a
vizes oldatot pedig besürítve tisztátalan G.-t kapnak, amelyet az alább
megemlítendő módon megtisztítanak. Több gyárban a zsirokat kálciumhidroxiddal
szappanosítják el olyformán, hogy a zsir és mésztej elegyét autoklávokban
vizgőzzel hevítik, amidőn oldhatatlan zsirsavas kálciumot és G.-oldatot kapnak.
A zsirok elbontására igen gyakran a kénsavat is használják. A szappangyártásnál
a szappan kisózása után megmaradt lugból szinte G. készülhet, ugy hogy azt
sósavval telítik és erős besürítés után a sókat lehetőleg kikristályosítással
eltávolítják. A lényegében megismertetett eljárások alapján kapott nyers G. még
fölötte tisztátalan, sárga-barna folyadék. Megtisztítása végett az oldott
idegen anyagokat alkalmas preparátumokkal lehetőleg eltávolítják és hig
állapotban csontszénen megszürvén, vákuumkészülékekben besürítik; ez a
tisztított G. A tiszta G.-t ugy készítik, hogy a besürített nyers G.-t
nagynyomásu vizgőzzel ujból átdesztillálják és olyan hütő készülékekbe vezetik,
amelyekben a gőzök csak igen lassan hülhetnek le, minek megfelelően koncentrált
G.-t kapnak. A legtisztább G. a kifagyasztott. Ha u. i. tömény G.-t 0°-ra
lehütünk és hozzá kevés megfagyott G.-t teszünk, az összes G. hosszabb idei
állás után kikristályosodik, mig az idegen anyagok a megmaradó folyadékban
vannak. A megfagyasztott kristályos G.-ről az anyalugot centrifugális gépekkel
eltávolítják. A kristályokat végül megolvasztják. A tiszta, vizmentes G. szintelen,
sürü, igen édes folyadék, melynek fs.-a 1,27 körül van. Erősebben lehütve
alkalmas körülmények között G.-kristályok válnak le. Hevítve körülbelül 290°-on
forr; vizgőzzel, különösen levegő-ritkított térben alacsonyabb hőmérséken is
átdesztillálható. A vizmentes G. nagyon vizszivó. A levegőn hevítve meggyulad
és alig világító lánggal elég. Vizzel és borszesszel minden viszonyban
elegyíthető, éterrel nem. Az árubeli tiszta G. is jócskán tartalmaz vizet, a
viztartalomra a fajsuly meghatározásából következtethetünk. Az alábbi táblában
a különféle viztartalmu G. fajsulyát közöljük (17,5°-on Strohmer szerint):
G.%
|
fs.
|
G.%
|
fs
|
100
|
1,262
|
90
|
1,236
|
98
|
1,257
|
88
|
1,231
|
96
|
1,252
|
86
|
1,226
|
94
|
1,246
|
84
|
1,220
|
92
|
1,241
|
82
|
1,215
|
A G.-t gyorsan felhevítve belőle vizvesztés folytán, a
nagyon kellemetlen szagu akrolein (l.o.) képződik, még bőségesebben akkor, ha
vizelvonó testekkel hevítjük. A tüzhelyre kiöntött zsiradék, az elfujt
faggyugyertyáéhoz hasonló kellemetlen büzt áraszt, leginkább az akrolein
képződése folytán. A kálium-hidroxiddal való hevítéskor hangyasav- és ecetsavsó
keletkezik; oxidáló szerek hatására G.-sav és tartronsav keletkeznek. A
füstölgő salétromsav, v. kénsav és salétromsav elegye glicerilnitráttá
(nitroglicerinné) alakítja. A G.-t sok mindenre használják. Mivel nagyon édes
izü s nem ártalmas, likörökbe, továbbá borba, sörbe elegyítik. Nitroglicerint
és igy dinamitot készítenek belőle. Gyógyszerül és szépítőszerül használják; a
G.-nel kent bőr puha és sima lesz. A magy. gyógyszerkönyvben a tiszta, kevés
viztartalmu G. hivatalos.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
|