Glogovác

nagyközség Arad vármegye aradi j.-ban, (1891) 4152 német és oláh lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, gőzmalommal s a század első felében hires dohánytermeléssel. G. a régi Bizere-apátség (l.o.) helyén áll. A Bold. Szüz Mária tiszteletére emelt templomának romjai most is láthatók. Benedekrendi apátsága még 1514. is vámot szedett a Maroson. A romokról s a G.- öt halomról számos rege él a nép ajkán; Bizere nevét azonban semmi sem őrzi. A török kiüzetése után ide telepedett szerbek korában keletkezett az az állítás, hogy a nagy templom romjai voltakép az orodi prépostság düledékei, hogy 1136. itt tartották volna a hires országgyülést. (l. Aradi gyülés) és hogy Orod (Arad) a mai G. helyén állott volna. 1700. szerb határőröket, 1724. pedig németeket telepítettek ide. Az 1700. évi katonai összeirás még megkülönböztette Ó-Aradot és G.-ot. 1751. kivándorolt szerb lakosai Oroszországban, Cherfontart É-i részén alapítottak egy G. nevü községet. G.-tól K-re az országut mentén 5 nagy halom látszik, melyek egyikén kis kápolna áll. Az itt talált csontok és eszközök bizonyítják, hogy itt népvándorláskori temető volt. V. ö. Márki Sándor, Arad vármegye története (I. k., Arad 1891); Téglás Gábor, Az első erdélyi vasut (Földrajzi Közlemények, X. évf., 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon