Gnesen
(lengyelül: Gbiezno), az ugyanily nevü járás székhelye
Bromberg porosz kerületben, 48 km.-nyire Posentől, 3 tó között, vasut mellett,
(1890) 18088 lak., gép-, cukor-, bőr-, sörgyárakkal, őrlő-, és fürészmalmokkal:
tartományi ménessel, nagy lóvásárokkal és egy ásványvizforrással.
Legjelentékenyebb épülete a 965. alapított érseki székesegyháza értékes
festményekkel, szép kápolnákkal, szt. Adalbert pompás siremlékével és többféle
egyházi műkincsekkel. G. egyike az egykori Lengyelország legrégibb városainak,
amelyet a monda szerint a lengyel királyok 550. alapítottak. 990 körül mint
püspök itt élt szt. Adalbert. Az ő sirjához zarándokolt el 1000. III. Ottó
császár és megvetette a G.-i érsekség alapját. A G.-i érsek Lengyelországban
mint primás és a birodalmi rendek közt az első, a lengyel királyi trón
megüresedésekor az uj választásig az országot kormányozta. A középkorban a
város egy ideig királyi székhely: 1320-ig pedig koronázó város is volt.
1655-56-ig a svédek tartották megszállva. Az érseki székhely jelenleg Posen.
(l.o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|