Gnetumfélék

(növ.), Gnetaceae, a nyitva-magzók rendje s a tobozosak rokona. Különböző termetü fák v. cserjék; majd a zsurlókhoz hasonlók, tagolt örveságuak, levelök pedig hüvelyfogakká korcsosodik (a kazuárbokoré), majd a törzsük elágazik, levelök pedig lapos (Gnetum), majd a fatörzs megkurtul és csak két nádalaku tartós levele van (Welwitschia). Virágszerkezete 1-2 laki és mint ősvilági növény maradékáé nevezetes; tökéletlenebb mint a mai növényeké. Fedőleveleiből némelykor éréstájban meghusosodó és megpirosodó boríték lesz, majd bögre módjára egymással összenő, v. pedig tobozzá alakul, négysoros pikkelyekkel. magva mogyorónemü, körülötte a fedőlevelek borítéka álgyümölcsöt ábrázol. Himvirágzata apró barka. Fájokban már van edény, ez a tobzosaktól élesen elválasztja. A G. morfologiai tekintetben a nyitva- és zárvamagzók határára állítandók. Mintegy 40 faja és meleg és mérsékelt földövön nő. Az Ephedra, vagyis kazuárbokor ásatagon a harmadkorból is ismertes. V. ö. Hooker J. G., On Welwichtia (London 1863); Strasburger, Die Koniferen und die Gnetaceen (Jena 1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon