Godavari
(angolul: Godavery), 1. a Dekan legnagyobb folyója
Kelet-Indiában. A Ny-i Ghats K-i lejtőjén, Nassziktól 40 és az Arab tengertől
80 km.-nyi távolságban, az é. sz. 19° 58" alatt ered; eleinte K-nek, azután
KDK-nek folyik. Toka mellett átlép a Nizam országába, fölveszi balról a
Dudnával bővült Purnát, jobbról pedig a Mandserat, a nizam országának határán
pedig a vele egyforma nagyságu Pranhitát. Ennek belétorkollása után hirtelen
DK-nek fordul és 160 km.-nyire a tengertől, a Dekan K-i széléhez ér; keskeny
érvölgyben áttör a K-i Ghatson: Daolesvaramnál két ágra oszlik; az egyik a
Godaveri-foknál, a másik pedig Madapollamnál ömlik a Bengáliai öbölbe. Deltáját
számos csatorna és mellékág szeli át. A G. hossza, kanyarulatait is
beleszámítva, 1437 km., vizterülete pedig 290600 km2. Mivel
vizterülete természeti kincsekben igen gazdag, az angol kormány nagy
erőfeszítéseket tesz, hogy egész hosszában hajózhatóvá tegye; mindeddig azonban
csak deltáját sikerült mélyebb hajókra nézve is járhatóvá tenni; ezt azonkivül
mintegy 100000 ha.-nyi terület öntözésére is használják. A hinduk hite szerint
a G. is szent folyó.
2. G., kerület (district) Madrasz indo-brit presidencyben,
Vizagapatam és Dseipur kerültek, a nizam országai, Krisna-kerület és a
Bengáliai-öböl közt, 19023 km2 területtel, (1881) 1791512,
nagyobbára hindu lak. Földje, amelyet mesterségesen öntöznek, főképen rozst,
kukoricát, kölest, juhét, olajos magvakat, pamutot, indigót, dohányt és
cukornádat terem. Fővárosa Kokanada (l.o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|