Godet
(ejtsd: godé), 1. Frigyes Lajos, svájci teologus, szül.
Neuchatelben 1812 okt. 25. Tanult szülővárosában s a teologiát Bonnban és
Neander vezetése alatt Berlinben hallgatta, 1836. lelkésszé avatták, 1838-1844.
a porosz koronaherceg nevelője volt, majd 1845. hazájában lett lelkésszé, 1851.
a neuchateli gyülekezet választotta meg lelkészévé s ezen állásában maradt
1866-ig. 1850-1873. az exegétika és kritikai teologia tanára volt a kanton
nemzeti egyházának teologiai iskolájában, majd 1873. kezdve a neuchateli egyház
független fakultásán működik. Művei közül nevezetesebbek? Histoire e la
Réformation etc. (Neuchatel 1859). Commentaire sur l"évangile de Saint Jean
(1863-65. 2 kötetben; 3. kiadás 1884-85. 3 kötetben; le van fordítva angol,
német, dán és holland nyelvekre is). Commentaire sur l"évangile de Luc (1871).
Kommentárokat irt még a Római levélhez (1879-80., 2. kiadásban 1883) s a
Korinthusiakhoz irt első levélhez (2 kötetben 1886). Nevezetesebb munkája még:
Conférences apologétiques (1869).
2. G. Fülöp Ernő, svájci költő és irodalomtörténetiró, szól.
Neuchatelben 1850 ápr. 23. Az előbbi fia. Jogi tanulmányai befejeztével a La
Suisse libérale c. lap szerkesztője lett és élénk részt vett Neuchatel kanton
politikai mozgalmaiban. Jelenleg a neuchateli akadémián a francia irodalom
magántanára és u. o. a felsőbb leányiskolában is tanít. Több költemény-kötetet
adott ki; egyéb művei: Scripta manent; Causeries sur les autographes de la
collection Bovet (Neuchatel 1887), Etudes et causeries (Páris 1889); Pierre
Viret (Lausanne 1892). Főművét: a Histoire littéraire de la Suisse française-t
az akadémia 1890. pályadijjal tüntette ki. Érdemeket szerzett magának két korán
elhunyt költő: a fribourgi Eggis István és a neuchateli Chamrier Alice (szül.
1861., meghalt 1882) költeményeinek kiadásával is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|