Gödöllő

csinos nagyaközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó j.-ban, (1891) 4844 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, adóhivatala, takarékpénztára, kir. közjegyzősége; vasuti állomása; posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. G. erdős, szőllőhegyektől övezett vidéken, részint fensikon, részint a Rákos laposán, igen egészséges vidéken fekszik s azért a főváros lakosságának kedvelt s látogatott nyaralóhelye. Legnagyobb nevezetessége a hires királyi kastély, mely egyemeletes épület két kupolás toronnyal és 100-nál több szobával; hozzá szép nagy park tartozik s egy 18415 ha. területü uradalom, melynek 3/5 része erdőség, 2/5-e pedig gazdasági célokra szolgál. G. jelenleg a királyi család kedvelt nyaralóhelye, hol a király évenként néhány hónapot tölt s nagy vadászatokat rendez. - G. (régente Gedellő) már a XIV. sz. elején létezett, de jelentéktelen falu volt; 1335. mint a Pohárnok család birtoka említtetik, mely azt nagy Lajos királytól nyerte el. A család kihalta után királyi kézre kerülvén, Zsigmond király Cilley Borbálának adta; 1439, Tamásy Henrik birtoka volt, de ettől hűtlenség miatt Ulászló király elvette és Rozgonyi Jánosnak és testvérének adta. G. ekkor még jelentéktelen volt, s nála nagyobb volt Besnyő (l.o.) mely utóbb elpusztulván, mint puszta a XVI. sz. első felében G.-vel Vámossy Istvánnak adományozta G.-t több hozzátartozó pusztával együtt; utóbb házasság utján a Hamvay, majd a Bossányi család kezébe került s 1723. Grassalkovich Antal kir. ügyigazgató 5852 rénes forintért Bossányi Krisztinától zálogba vette ennek G.-i részét, majd ennek halála után a többi birtokot is megszerezte, ugy hogy már 1748. G. egyedüli földesura volt, miután már előbb Kerepest, Isaszeget, Csik-Tarcsát, Zsidót, Csömört, Ecsert és Soroksárt is megszerezte volt. Grassalkovich ekkor G.-t tette az egész nagy uradalom székhelyévé s ő építtette 1744-47. a G.-i kastélyt is az akkor uralkodó franciás stilben. A kastélynak gyakran voltak előkelő vendégei (1751. Mária Terézia is) s a G.-i szinház, a klastrom kápolnája és a kert hiresek voltak. Grassalkovich a községet is szépíteni akarván, saját költségén 100 uj házat építtetett a lakosság részére, melyet telepesekkel is gyarapítani igyekezett. Grassalkovich unokája, Antal idejében az óriási uradalom (melyhez ekkor Hatvan is tartozott) csőd alá jutván, 1851. gróf Viczay Károly birtokába ment át, ki azonban még ugyanazon évben báró Sina Györgynek adta el; ennek és fiának, Simonnak kezén volt G. 1864-ig, amidőn a belga bank vette meg, mely ismét az uradalom több részét részletekre osztva egyeseknek adta el, mig a főuradalmi testet, mely G., Kerepes, Dány és Isaszeg határaiban fekvő majorsági birtokokból és az egerszegi besnyői, babathi, szentgyörgyi, nyáregyházi, szentkirályi és kis-baghi pusztákból áll, a magyar állam vette meg s az 1868. V. t.-c. által a fennálló hazai törvények értelmében az elidegeníthetetlen magyar kir. koronajavak állományába iktatván be, I. Ferenc József királynak koronázása alkalmából ajándékul adta.

Forrás: Pallas Nagylexikon