Godwin

1. Wessex grófja, Nagy Kanutnak, Dánia és Anglia uralkodójának kedvelt embere, ki a XI. sz. első felében az angolszász királyság ügyeire nagy hatással volt. 1039. Nagy Kanut halála után Hartaknutot, majd ennek 1042. halálával Hitvalló Eduárdot emelte a trónra. Mivel az Eduárd által kegyelt normannok ellenségeként lépett fel, 1051. számüzetésbe kellett mennie, de már 1052. visszatért, s mint az angolszász nemzeti párt vezére keresztülvitte az idegenek kiüzetését s visszanyerte régi befolyását. 1053. elhalt. Fia Harald, Eduárd halála után királlyá kiáltatott ki.

2. G. Vilmos, angol iró, nemzetgazda, szül. Wisbeachban (Cambridgeshire) 1756 márc. 3., megh. 1836 ápr. 7. Eleintén predikátor volt, de a hivatásáról politikai republikánus és szkeptikus teologiai nézetei miatt lemondani volt kénytelen. Munkáinak nemzetgazdaságtani jelentősége is van, főként a népesdési tan szempontjából. In quiry concerning political justice cimü művében (London 1792, 3. kiad. 1797, 2 köt.) egy kommunisztikus rendszer alapvonásait találjuk meg, a vagyonnal a végzett munka arányában való eloszlását kivánó alapelvvel. Ez az elméleti rendszer azután azon sarkallik, hogy a társadalom akként legyen berendezve, hogy az egyeseknek ne kelljen a megélhetés gondjaival küzdeniök, a miből a népesség nagy szaporodása következnék. Ez az utóbbi tétel volt az, melyre Malthus (l.o.) hires könyvével válaszolt, kinek G. On population (London 1821) c. dolgozatával felelt. Irt regényeket is: Things as they are 81794, 3 köt.); Saint-Leon (1799, 4 köt.); Fleetwood (1805, 3 köt.), Mandeville (1817, 3 köt.); Cloudesley (1830, 3 köt.). Történelmi munkákat: History of the life and age of Geoffroy Chaucer (1803, 2 köt.); History of the common wealth of England (1824-1828, 4 köt.) stb. 1796. Mary Wollstonecraftot (l.o.) vette nőül. V. ö. Paul, W. G.., his friends and contemporaries (2 köt. London 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon