Goeben

(ejtsd: göben) Ágost Károly, porosz tábornok, hadvezér és katonai iró, szül. Staleben (Hannovera) 1816 dec. 12., megh. 1880 nov. 13. Atyja porosz őrnagy volt; a gimnázium elvégzése után (1833) katonalett. 1835. hadnaggyá léptették elő. Hogy a porosz sereg tisztikarának legalább egy része a hosszu békében is megismerkedjék a háboru különleges viszonyaival, az akkori porosz hadügyi kormány segédkezet nyujtott arra, hogy katonai tehetséggel biró porosz tisztek külföldön vitt hadjáratokban részt vehessenek. Igy G. is Spanyolországba ment és a karlisták seregének hadjáratában vett részt (1836-1840). Visszatérése után régi rangviszonyában alkalmazták ismét a porosz hadseregben s a vezérkari iskola elvégzése után a vezérkarhoz osztották be. 1860. már a 8. hadtest vezérkari főnöke volt s még ugyanez évben több más porosz tiszttel részt vett a spanyolok hadjáratában Marokkó ellen. 1864. mint tábornok-dandárparancsnok vett részt a dánok elleni hadjáratban; 1866. mint hadosztályparancsnok működött a Majna vidékén és 1870. előbb a 8. hadtestet vezette különös ügyességgel Saarbrückennél, Gravelottenál, Metz körülzárolása alatt, Amiensnél, a Hallue völgyben és Bapeaumenál. Manteuffelnek a seregvezénylés alóli felmentése után G.-t nevezték ki az első német hadsereg vezérévé s e minőségében St. Quentinnél (jan. 18. és 19.) a francia északi hadsereget döntően legyőzte s a várakba való menekülésre kényszerítette. Nagy érdemei elismeréséül a vaskeresztrend nagy keresztjével tüntették ki (összesen csak 7 vezér kapta) s halála után a 2. rajnai gyalogezred örök időre a Goeben nevet kapta. Számos irodalmi műve között különös említésre méltó: Vier Jahre in Spanien (Hannovera 1841): Reise- u. lagerbriefe aus Spanien u. vom spanischen Heer in Marocco (Hannovera 1863); az Allg. Militärzeitung-ban közlött cikkei, melyekben az 1866. és 1870. vivott csatáit irja le.

Forrás: Pallas Nagylexikon