Goethe-féle szintan

A rosszul felfogott fizikai elméletnek és az igen éles észlelésnek sajátságos vegyüléke. A G. a szineket a fénynek gyengén homályos (getrübt) közegeken történő áthatásából magyarázza. Minden átlátszó test többé-kevésbbé homályos közeget alkot. Igy a prizma is a keresztülmenő fénynek kölcsönöz valamit a saját homályos voltából. A három alapszin a sárga, vörös és kék. A narancsszin, viola és zöld csak átmeneti szin. Fehér és fekete, azaz világos és sötét, nem számítható a szinek közé. Goethe a Newton-féle fényszóródási elméletet haláláig perhorreszkálta, noha szaktudósok iparkodtak őt tévedéseiről meggyőzni. Az optikára vonatkozó dolgozatai a következők: Beiträge zur Optik (Weimar 1791-92); Zur Farbenlehre (Tübinga 1810); Nachträge zur Farbenlehre; Művei LV. köt. (1833), Sinnlichsittliche Wirkung der Farbe (u.o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon