Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gogolj-Jano... ----

Magyar Magyar Német Német
Gogolj-Jano... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gogolj-Janovszkij

Vasziljevics Miklós, orosz iró, szül. a poltavai kormányzóság Szorocsinci falujában 1809 márc. 19., meghalt Moszkvában 1852 febr. 21. (ó-naptár). Ő az orosz regény-irodalomnak voltaképeni apja s mint humorista a világirodalomban is előkelő helyet foglal el. A nezsini liceumban tanult, aztán Szt. Pétervárott hivatalnokoskodott, majd az egyetemen a történelmet tanította, de nem maradt egyik helyen sem sokáig, mert ellenállhatatlan vonzalmat érzett az irodalmi pálya iránt. 1836. külföldre ment s leginkább Rómában tartózkodott. Talán nagy irodalmi sikerei okozták, hogy utolsó éveiben elméje megháborodott, magát isten különös kegyeltjének tartotta, aztán buskomorságba esett, vallásos vakbuzgóság vett rajta erőt s 1848. Jeruzsálembe is elzarándokolt; azután a fényes elme egészen elhomályosult. Első, a Szt. János ünnep előtti nap c. elbeszélése 1830. jelent meg, a következő évben pedig Hetman történelmi regényének első fejezete s ezek révén a legelőkelőbb orosz irók fogadták őt barátságukba. Történelmi tanulmányainak eredménye volt a Buliba Tarasz c. történelmi regény, mely mesteri elbeszélése és remek jellemfestése által szinte epikai magaslatra emelkedik. 1834. jelentek meg tőle: Arabeszki (Arabeszkek, többnyire értekezések, hirlapi cikkek) és Mirgorod közös név alatt a bájos elbeszélések egész sorozata, minők: Sztaroszvjetszkije pomjescsiki (Régi világbeli birtokosok), Povjesztj o tom, kak posszorilszja Ivan Ivanovics sz Ivanom Njikoforovicsem (Ivanovics Iván és Nikoforovics Iván összeveszése) stb. Ezután következnek Povjeszti (Elbeszélések) cimmel: Portret (Az arckép), Nosz (Az orr), Sinelj (A köpenyeg). Koljaszka (A kocsi) stb., majd pedig 1836. a rendkivül nagy sikerrel előadott Revizor cimü vigjáték (melyet Szentkirályi Albert fordításában a budapesti nemzeti szinházban is előadtak). 1837. kezdte irni fő munkáját: Pohozsdjenije Csicsikova, ili mjortvija dusi (Csicsikov járáskelése vagy a Holt lelkek). A regényes korrajznak, mely a orosz korrumpált szellemet rajzolja, époly nagy hatása volt, mint a Revizornak. Irt még több drámai töredéket is, minők: Zsenitjba (Házasság), Igroki (Játékosok) stb., de ezek jelentéktelenek. Műveinek gyüjteménye (Polnoje szobranije szocsinenij N.V. Gogolja) többféle kiadásban jelent meg: legjobb a Kulis-féle (Moszkva) és a Tijonravov-féle kritikai kiadás (Szt. Pétervár, 10 köt.). G. munkáiból magyarul megjelentek a következők: Bulba Tárász, fordította Almási László (Budapest 1878); Beszélyek, ford. Csopey László (Budapest 1882); A revisor, ford. és G. életrajzával bevezette Szentkirályi Albert (Budapest 1875); Meghalt lelkek (Budapest 1874); Beszélyek az orosz életből (Budapest 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is