Gölnicbánya

(Gölnitz, Hnilec), rendezett tanácsu város Szepes vármegyében, a Gölnic folyó kies völgyében, (1891) 3912 német és tót lak., a bányai járás szolgabirói hivatalának széke, járásbirósággal és adóhivatallal, van takarékpénztára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, állami vasipari szakiskolája és iparos tanonciskolája. G. azelőtt a Szepesség bányászatának egyik legjelentékenyebb központja volt, ujabb időben azonban a bányászat rendkivül hanyatlott, minek folytán a lakosság tömegesen kivándorolt, s a megmaradt pedig nagy mértékben elszegényedett. 1870. még 1170 lakott háza volt, ma már csak 871, s lakóinak száma azóta 5105-ről 3912-re száll alá. A bányászat fő tárgyai itt vas, réz és fakóérc, csekély mértékben ezüsttartalmu rézércek és sárgaréz érc, a bányák száma mintegy 50, e a bányák többnyire ki lévén merítve, a lakosság ma inkább a vasiparral foglalkozik. E nemü ipartelepei közül legjelentékenyebb az itteni öt lánc-, vas- és szerkovácsáru gyár, mely mintegy 300000 frt értékü árut állít elő s (1891) 442 munkást foglalkoztat; az ágy- és ablakvasazat-gyár, a faszög-gyár. Az előbb jelentékeny Mária-vasolvasztó (Albrecht főherceg tulajdona) néhány év óta beszüntette működését, 894 óta van villamos erőátvitele, mely kisipari célokra szolgál. Mint ilyen az első egész Magyarországon. G. határa 5820 ha. Határában néhány év előtt Thurzó-Füred (l.o.) klimatikus gyógyhely keletkezett, melyet a G.-n létező ilyen nevü részvénytársaság létesített.

G. ősrégi, hajdan várral biró mezőváros, mely már 1280. hires volt vas-, réz- és ezüstbányáiról, mely utóbbiak jövedelméből IV. László király a szegények és betegek ápolására állítandó szálló építésére évenkint 100 márka ezüstöt utalványozott; ugyan ő a városnak IV. Bélától és V. Istvántól nyert szabadalmait megerősítette s jóváhagyta azon jogukat, hogy összes pörös ügyeiket maguk közt intézhessék el. E kiváltságokat utóbb Róbert Károly és Nagy Lajos királyok is megerősítették. 1338. G. már városvolt s Nagy Lajos alatt 7 falu tartozott hozz, 1435. Zsigmond ujabb szabadalmakat adott neki. A török uralom alatt a város elveszté kedvezményeit és szab. kir. város cimét és Ferdinánd király 1527. felségsértés miatt összes birtokaival együtt Thurzó Eleknek adományozta. E család kihalta (1636) után a szepesi várhoz tartozó javakat a szepesi főispáni méltósággal együtt a gróf Csáky-család örökölte s igy G. is az ő tulajdonába került. 1693. Csáki István 10000 krtért Matyasovszky László szepesi prépostnak, ez ismét Szirmay Istvánnak adta el. 1708. Rákóczi Ferenc birta.

Forrás: Pallas Nagylexikon