Golovackij

(Holovvackij), 1. Fjodorovics Jakab, kis-orosz iró, szül. Csepeliben (Galicia) 1814 okt. 29., megh. Vilnában 1888 május 13. Tanult Lembergben, Kassán és Pesten; 1837. résztvett az első rutén hirlap: Ruszalka Dnjesztrovaja kiadásában, 1843. pappá szentelték, 1848. az orosz neyelv tanára lett Lembergben; 1867. elment a moszkvai szláv kongresszusra s orosz alattvalóvá lévén, államtanácsosi rangig emelkedett. Munkái: A délorosz nyelv (Lemberg 1849); Galiciai orosz nyelvtan (1849); Ó-szláv chrestomatia (Bécs 1854); A kárpátvidéki Oroszország (Szt. Pétervár 1875); Narodnyja pjeszni galickoj i ugorszkoj Ruszi (A galiciai és magyarországi oroszság népdalai. Moszkva 1878); A nyugoti és déli szláv vidékek geográfiai határa (Vilna 1884).

2. G. Fjodorovics Iván, kis-orosz költő, az előbbeni testvére, szül. Csepeliben, 1816. Kezdetben katona-orvos volt, később szerkesztő; munkái: Vjenok Ruszinam na obzsinki (Aratási koszoru a ruténeknek, Bécs 1846); Egy himnusz Miklós császárhoz (1848).

Forrás: Pallas Nagylexikon