Golovin

orosz főnemes család, mely a XV. sz.-ban jött a Krimi Moszkvába, hol a cári udvarbál nagy befolyásnak örvendett.

1. G. Alekszejevics Fjodor, orosz államférfi, szül. 1650, megh. mint táborszernagy és külügyminiszter 1706 aug. 20. 1689 aug. 27. megkötötte Khinával a nercsinszki békét, 1698. az európai udvarokhoz küldött követség tajga volt (melyhez incognitóban Nagy Péter is csatlakozott), 1702. I. Lipót császár birodalmi grófi rangot adományozott neki. Ő róla nevezték el 1891. az orosz 45. számu azovi gyalogezredet.

2. G. Iván, orosz iró, szül. ős nemes családból 1816. Az orosz külügyminisztériumban szolgált, 1843. külföldre ment s felváltva Német-, Francia-, Olaszországban Amerikában s legutóbb Párisban élt. Sok könyvet irt Oroszországról. Ilyenek: La Russie sous Nicolas I. (Brüsszel 1845; e könyve miatt örökre számkivetett Oroszországból); Types et caracteres russes (Lipcse 1847); Mémoires d"un pretre russe  (u.o. 1849); Journal de Turin (1851-52); Stars and stripes, on American impressions (London 1855); Russian and United States correspondence (német, angol, francia és orosz nyelven, 1856); Histoire d" Alexandre I. (Lipcse 1859); La Russie depuis Alexandre le bien-intentionné (u.o. 1859); Isztorija francuszkoj revolucii (u.o. 1860); Germanija i njemci (u.o. 1880); La Constitution (u.o. 1862); La Russie autocratique (Páris 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon