Golyva

(struma), a nyak elülső és oldalsó részein fekvő pajzsmirigynek megnagyobbodás, mely néha oly fokot érhet el, hogy emberfejnyi nagyságban lóg le a mellre s hátra vethető a beteg hátára. Minden korban fejlődhetik, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, nőknél valamivel gyakrabban mint férfiaknál. Bizonyos vidékek lakóinál, főleg magasabb hegyes vidékeken, szükebb völgyek lakóinál (Svájc, Pireneusok, Olaszország és Németország magas hegyektől körített völgyeiben) igen gyakori s kisebb-nagyobb mértékben ugyszólván mindenkinél előfordul. Ausztriában Tirol, Alsó-Ausztria, hazánkban a Csallóközben. Vas vármegyében, a Kárpátok és erdélyi havasokban található. A pajzsmirigy ezen megnagyobbodásának oka eddig kiderítve nincsen ugyan, de valószinünek tartják, hogy az ivóviz s talán ezen vidékek lakóinak élelmezése oka ezen elváltozásnak. Bircher és Kocher vizsgálatai szerint talaj minősége s az ezáltal okozott vizminőség volna okozandó, s pedig a talaj magnézittartalma s az ivóviz jódsókban szegénysége első sorban. Svájcban Bern kantonban például, ahol a talaj főleg molassekőzet, a G. rendkivül gyakori, mig Svájc azon részeiben, melyek talaja juramészből áll, alig fordul elő. Kocher szerint továbbá a talaj fertőzése növényi anyagokkal a G. kifejlődésére kedvező volna. Egyes esetekben sikerült is már ilyen talajból származó viznek befecskendezése által házi nyulakon a pajzsmirigy megnagyobbodását előidézni. A baj fejlődését elősegítik a nagyobb és gyakran ismétlődő vérodafolyás utján nehéz terhek hordása, gyakori erőltetett hegymászás, gyakori kiabálás, erős fuvás, trombitálás, nehéz légzés sziv- és tüdőbajosoknál. Sokszor fiatal nőknél látható kisebb terjedelemben az ivarérés ideje körül. A pajzsmirigy megnagyobbodása legtöbbször a mirigyszövet megszaporodásán alapszik (struma parenchymatosum), melyen hosszabb fennállás után kisebb-nagyobb nyálkás-nyulós anyaggal tölt üregek s ezek összefolyásából egy nagy üreg támadnak (Sturma cysticum). Egy másik alakja az, hol a mirigy lebenykéi között levő kötőszövet szaporodik meg s ez okozza a nagyobbodást. Ezek keményebbek, lebenykés felszinnel birnak (Struma fibrosum). Végre a mirigy nagyszámu vérerei tágulhatnak és szaporodhatnak s szintén nagyobbodást okoznak (struma vasculosum). Ezenkivül mindenféle daganat képződhetik a pajzsmirigyben s golyva gyanánt mutatkozhatik (rák, sarcoma). Ritkábban világrahozott is lehet a baj. Veszedelmessé nagysága által vélik, ugyanis a légcsövet és gégét nyomja össze s a légvételt akadályozza v. lehetetlenné teszi. Gyógyítása belső orvosságokkal történhetik, melyek között első helyen áll a jód, aztán az arzén, vas, vagy ezek együttesen. Makacsabb esetekben jódtinktura befecskendése a daganatba, jódtinktura és alkohol, jodoform és éter keveréke befecskendezve sikerhez vezet. Leggyökeresebb azonban a daganatnak sebészeti operáció által végzett eltávolítása. Mint hogy azonban egyrészt azt tapasztalták, hogy a G. teljes kiirtását a szellemi tehetségek sajátságos csökkenésével karöltve járó általános táplálkozási zavar követi (cretinismus strumiprivus, cachexia strumipriva, myxoedema), másrészt azt tapasztalták, hogy a daganat igen jól és maradandólag visszafejlődik akkor is, ha annak csak egy részét távolítja el az operáció, ujabban a sebészek az egész mirigy kiirtásáról elállottak s csak részletes kiirtást végeznek, melynek sikere teljesen kielégítő s a szervezetre káros hatással nincsen. A pajzsmirigy kiirtását célzó operáció a nagy vérzés miatt nehéz és veszedelmes.

G., a növényeké. A fák törzsén látható nagy, szabálytalan daganatok, melyek egyre növekedve a törzs vastagságát is tulhaladhatják. Beteges képződmény, mely a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a törzs egyes helyein nagy mennyiségben adventiv (kivételes v. járulékos) rügyek keletkeznek. G.-nak nevezik a káposztafélék egyik, a Plasmodiophora brassicae Wor. nevü gomba által okozott betegségét is. L. Káposztafélék és Csomorosfa.

Forrás: Pallas Nagylexikon