(struma), a nyak elülső és oldalsó részein fekvő
pajzsmirigynek megnagyobbodás, mely néha oly fokot érhet el, hogy emberfejnyi
nagyságban lóg le a mellre s hátra vethető a beteg hátára. Minden korban
fejlődhetik, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, nőknél valamivel gyakrabban
mint férfiaknál. Bizonyos vidékek lakóinál, főleg magasabb hegyes vidékeken,
szükebb völgyek lakóinál (Svájc, Pireneusok, Olaszország és Németország magas
hegyektől körített völgyeiben) igen gyakori s kisebb-nagyobb mértékben
ugyszólván mindenkinél előfordul. Ausztriában Tirol, Alsó-Ausztria, hazánkban a
Csallóközben. Vas vármegyében, a Kárpátok és erdélyi havasokban található. A
pajzsmirigy ezen megnagyobbodásának oka eddig kiderítve nincsen ugyan, de
valószinünek tartják, hogy az ivóviz s talán ezen vidékek lakóinak élelmezése
oka ezen elváltozásnak. Bircher és Kocher vizsgálatai szerint talaj minősége s
az ezáltal okozott vizminőség volna okozandó, s pedig a talaj magnézittartalma
s az ivóviz jódsókban szegénysége első sorban. Svájcban Bern kantonban például,
ahol a talaj főleg molassekőzet, a G. rendkivül gyakori, mig Svájc azon
részeiben, melyek talaja juramészből áll, alig fordul elő. Kocher szerint
továbbá a talaj fertőzése növényi anyagokkal a G. kifejlődésére kedvező volna.
Egyes esetekben sikerült is már ilyen talajból származó viznek befecskendezése
által házi nyulakon a pajzsmirigy megnagyobbodását előidézni. A baj fejlődését
elősegítik a nagyobb és gyakran ismétlődő vérodafolyás utján nehéz terhek
hordása, gyakori erőltetett hegymászás, gyakori kiabálás, erős fuvás,
trombitálás, nehéz légzés sziv- és tüdőbajosoknál. Sokszor fiatal nőknél
látható kisebb terjedelemben az ivarérés ideje körül. A pajzsmirigy
megnagyobbodása legtöbbször a mirigyszövet megszaporodásán alapszik (struma
parenchymatosum), melyen hosszabb fennállás után kisebb-nagyobb nyálkás-nyulós
anyaggal tölt üregek s ezek összefolyásából egy nagy üreg támadnak (Sturma
cysticum). Egy másik alakja az, hol a mirigy lebenykéi között levő kötőszövet
szaporodik meg s ez okozza a nagyobbodást. Ezek keményebbek, lebenykés
felszinnel birnak (Struma fibrosum). Végre a mirigy nagyszámu vérerei
tágulhatnak és szaporodhatnak s szintén nagyobbodást okoznak (struma
vasculosum). Ezenkivül mindenféle daganat képződhetik a pajzsmirigyben s golyva
gyanánt mutatkozhatik (rák, sarcoma). Ritkábban világrahozott is lehet a baj.
Veszedelmessé nagysága által vélik, ugyanis a légcsövet és gégét nyomja össze s
a légvételt akadályozza v. lehetetlenné teszi. Gyógyítása belső orvosságokkal
történhetik, melyek között első helyen áll a jód, aztán az arzén, vas, vagy
ezek együttesen. Makacsabb esetekben jódtinktura befecskendése a daganatba,
jódtinktura és alkohol, jodoform és éter keveréke befecskendezve sikerhez
vezet. Leggyökeresebb azonban a daganatnak sebészeti operáció által végzett
eltávolítása. Mint hogy azonban egyrészt azt tapasztalták, hogy a G. teljes
kiirtását a szellemi tehetségek sajátságos csökkenésével karöltve járó
általános táplálkozási zavar követi (cretinismus strumiprivus, cachexia
strumipriva, myxoedema), másrészt azt tapasztalták, hogy a daganat igen jól és
maradandólag visszafejlődik akkor is, ha annak csak egy részét távolítja el az
operáció, ujabban a sebészek az egész mirigy kiirtásáról elállottak s csak
részletes kiirtást végeznek, melynek sikere teljesen kielégítő s a szervezetre
káros hatással nincsen. A pajzsmirigy kiirtását célzó operáció a nagy vérzés
miatt nehéz és veszedelmes.
G., a növényeké. A fák törzsén látható nagy, szabálytalan
daganatok, melyek egyre növekedve a törzs vastagságát is tulhaladhatják.
Beteges képződmény, mely a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a törzs
egyes helyein nagy mennyiségben adventiv (kivételes v. járulékos) rügyek
keletkeznek. G.-nak nevezik a káposztafélék egyik, a Plasmodiophora brassicae
Wor. nevü gomba által okozott betegségét is. L. Káposztafélék és Csomorosfa.
Forrás: Pallas Nagylexikon