Gömör

(Sajó-), kisközség Gömör vármegye tornaljai j.-ban, (1891) 1204 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, asztalos tanműhellyel. G. vára a Sajó mellett már a magyarok bejövetelekor, sőt előbb is létezett s Ptolemaios Claudius már (II. sz.) említi Gorman néven. A magyarok bejövetelekor Bors vezérnek, Bönger fiának jutott birtokába s utódai birták IV. Béla koráig: az utolsó Bors-családbeli leány (Domonkos bán fiának, Borsnak leánya Veronika), Szepessy Gallushoz a Máriássiak egyik őséhez menvén nőül, G. a Máriássiak birtokába került azoké volt a XV. századig, mikor Giskra cseh martalóc hadai elfoglalták. Ellene Hunyady János és Mátyás küzdöttek s utóbbi vissza is hódította, de utóbb G. vára annyira elpusztult, hogy ma csak a várhegy neve emlékeztet rá. Birtokosai voltak azután Wesselényi Ferenc, a Csákyak, Gyöngyössy István költő, a Lányiak, végül a Szentiványi-család egyik ága. Némelyek szerint idevaló volt Czinka Panna cigányhegedüs, kit Lányi János taníttatott ki. V. ö. Hunfalvy János, Gömör és Kishont vármegye leirása (1867).

Forrás: Pallas Nagylexikon