Goncsárov

Alexandrovics Iván, orosz regényiró, szül. Szimbirkszben 1813 jun. 6. (ó-naptár), megh. Szt. Pétervárott 1891 szept. 15. (ó-naptár). Egyike a legnevesebb orosz regényiróknak. Apja, egy kereskedő, korán meghalt, és anyja - dacára fogyatékos műveltségének - jó nevelést adott Iván fiának. Az alsóbb iskolák elvégzése után 1831. a moszkvai egyetemre ment s elvégezvén a történelmi-filologiai tanfolyamot, Szent Pétervárra került, hol a pénzügyminisztériumban mint fordító kapott állást. 1852. gróf Putjatinnal, mint ennek titkára, földkörüli utra ment. Visszatérve, ujra a pénzügyminisztériumban vállalt szolgálatot, aztán a postai főigazgatósághoz ment át, hol 1872-ig mint cenzor működött. A hatvanas években egy ideig a Szjevernaja Pocsta hirlapot is szerkesztette. Később fő-postaigaztató volt haláláig. Három nagyobb és jelentékenyebb regényt irt: Obyknovennaja Isztorija (Mindennapi történet 1847); Oblomov (1858) és Obruv (Örvény 1870), ezenkivül leirta utazását Fregat Pallada (Pallas fregat) cimmel (1865); irt humoros rajzokat is. Minden munkáját művészies elbeszélés, megkapó jellemzés és gondos kidolgozás jellemzik. Oblomov regénye után, melynek hősében, Oblomovban az orosz ember tipikus közönyösségét, testségét és élhetetlenségét örökítette meg, uj szót is csináltak: oblomovizmus, mely Oroszország határain tul is elterjedt. V. ö. Magyar Szalon (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon