Goncsárov
Alexandrovics Iván, orosz regényiró, szül. Szimbirkszben
1813 jun. 6. (ó-naptár), megh. Szt. Pétervárott 1891 szept. 15. (ó-naptár).
Egyike a legnevesebb orosz regényiróknak. Apja, egy kereskedő, korán meghalt,
és anyja - dacára fogyatékos műveltségének - jó nevelést adott Iván fiának. Az
alsóbb iskolák elvégzése után 1831. a moszkvai egyetemre ment s elvégezvén a
történelmi-filologiai tanfolyamot, Szent Pétervárra került, hol a
pénzügyminisztériumban mint fordító kapott állást. 1852. gróf Putjatinnal, mint
ennek titkára, földkörüli utra ment. Visszatérve, ujra a pénzügyminisztériumban
vállalt szolgálatot, aztán a postai főigazgatósághoz ment át, hol 1872-ig mint
cenzor működött. A hatvanas években egy ideig a Szjevernaja Pocsta hirlapot is
szerkesztette. Később fő-postaigaztató volt haláláig. Három nagyobb és
jelentékenyebb regényt irt: Obyknovennaja Isztorija (Mindennapi történet 1847);
Oblomov (1858) és Obruv (Örvény 1870), ezenkivül leirta utazását Fregat Pallada
(Pallas fregat) cimmel (1865); irt humoros rajzokat is. Minden munkáját
művészies elbeszélés, megkapó jellemzés és gondos kidolgozás jellemzik. Oblomov
regénye után, melynek hősében, Oblomovban az orosz ember tipikus közönyösségét,
testségét és élhetetlenségét örökítette meg, uj szót is csináltak:
oblomovizmus, mely Oroszország határain tul is elterjedt. V. ö. Magyar Szalon
(1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|