Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gondatlansá... carelessnes...
gondatlansá... dereliction...
gondatlansá... inadvertenc...
gondatlansá... malpractice...
gondatlansá... neglect
gondatlansá... negligence
gondatlansá... recklessnes...
gondatlansá... want of car...
gondatlansá... out of negl...
gondatlansá... technical o...

Magyar Magyar Német Német
Gondatlansá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gondatlanság

(culpa). A római jog culpa alatt általában oly emberi magatartást ért, mely az ez által másnak okozott kárnak megtérítésére kötelez, tekintet nélkül arra, vajjon a cselekvő a jogsérelmet egyenesen szándékolta v. pedig a jogsérelem inkább hanyagságból, a kellő figyelem és gondosság elmulasztásából származott. Szorosabb értelemben culpa alatt csak az utóbbi esetet értik, ellentétben a jogsérelemnek szándékos okozásával, amit «dolus»-nak neveznek. A culpának ismét többféle fokait különböztetik meg, mely szempontból fontos a culpa lata és a culpa levis között tett különbség. Amaz - vastag G. a) közönséges ember gondosságának, óvatosságának vagy legalább b) annak a gondosságnak elmulasztása, melyet az illető saját ügyeire szokott fordítani [a) dissoluta negligentia, b) diligentia quam suis rebus]. Az utóbbi - enyhe G. - a gondos családapa gondosságának (diligentia boni patris familias) elmulasztása. A különbség a kártérítés mértékére bir jelentőséggel. Ezt a megkülönböztetést még az osztrák polg. tkv. is elfogadta, amelynek 1324. §-a szerint culpa lata esetében a károsodott «teljes elégtételt», vagyis a tényleg szenvedett (vallott) kárnak (damnum emergens) és az elmaradt haszonnak (lucrum cessans) megtérítését s az okozott megsértés jóvátételét; culpa levis esetében ellenben csak a tulajdonképeni kártalanítást, a vallott kárnak megtérítését követelheti. A német javaslat szerint kártérítésre kötelező gondatlanság a rendes családapa gondosságának elmulasztásában áll; ennek a gondosságnak különösen sulyos megsértése vastag gondatlanságot állapít meg, amelyért azonban felelős az is, akit a törvény csak a gondosságnak ama fokára kötelez, amelyet saját ügyeiben tanusítani szokott.

A G. azonban nemcsak az okozott kárnak megtérítésére kötelez, hanem a törvény által meghatározott esetekben büntejogi felelősséget is állapít meg. Mint ilyen a G. a bünösségnek, - amely minden büntetőjogi felelősségnek alapfeltétele - egyik. és pedig a második faja. (A bünösségnek első faja a szándék.) Ellentétben a szándékkal, a G. a kötelességszerü gondosság elmulasztása - vigyázatlanság - által előidézett jogsértő eredménynek előreláthatósága. Az emberi magatartás által előidézett jogsértő eredmény büntetőjogi méltatásánál a kérdés mindig az, vajjon a tettes az eredményt mint magatartásának következményét, tehát a magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggést, előre látta v. legalább kötelességszerü gondosság és figyelem mellett előre láthatta-e? Az első esetben szándékosság, másik esetben G. alapján történik a beszámítás. Ha pedig a tettes a magatartása által okozott eredményt sem előre nem látta, sem előre nem láthatta, alanyi bünösség hiányában büntetőjogi felelősségnek helye nincs. Ez alól csak látszólagos kivételt képeznek az u. n. praeterintentionalis - szándékot meghaladó - büncselekmények, amelyekben a tettes a tényleg bekövetkezett, jóllehet az előrelátottnál sulyosabb eredményért is felelősséggel tartozik. Ilyen p. a halált okozott szándékos sulyos testi sértés. Az ily eseteknek gondosabb szemügyre vétele ugyanis azt mutatja, hogy a tettest a szándékoltnál sulyosabb eredményre vonatkozólag legalább némi G. mindig terheli s hogy azért a sulyosabb eredményre vonatkozólag sem hiányzik az alanyi bünösség. G. esetében a büntető birónak feladata megállapítani: 1. az emberi magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggést, 2. a G. fenforgását. A két feltétel bármelyikének is hiányában büntetőjogi felelősségről szó nem lehet. Az elsőről l. Okság.

A G.-ot illetőleg nem szükséges a bekövetkezett eredmény minden részletének, hanem csak a jogsértő eredménynek általában előreláthatósága. Elegendő tehát p. annak előreláthatósága, hogy magatartásunk másnak halálát okozhatja, habár a tényleg bekövetkezett eredmény konkrét alakulata, a kauzalitás részleteiben lefolyása - tehát p. az, hogy a gondatlanul kilőtt golyó éppen Pétert s a halántékán fogja érni - előrelátható nem is volt. Ennyire specializált előreláthatóság az emberi dolgok körén kivül esik s egyenesen lehetetlen. Több G. összetalálkozása esetében, amidőn t. i. valamely jogsértő eredmény többek G.-ával áll okozati összefüggésben, akkor, minthogy G.-nál részességről szó nem lehet, mindegyik az eredményért önálló a maga G.-a alapján felelős. Az áldozatnak gondatlansága enyhítheti a beszámítást, de a harmadiknak az eredménnyel oki összefüggésben álló G.-át meg nem szüntetheti. Másrészt a G. önálló megállapításának szükségét nem zárja ki az,  hogy a cselekmény, mely a jogsértő eredményt okozta, önmagában tilos. Az ellenkező nézet, amely abban az elvben találja kifejezését: « qui in re illecita versatur, respondit etiam e casu», határozott tévedés.

A magyar btkv. szerint büntettet csak szándékosan elkövetett cselekmények képeznek. Ugyanez áll a vétségekre nézve, kivévén, ha a G.-ból elkövetett cselekmény a törvény különös részében vétségnek nyilváníttatik (75. §). Az esetek, melyekben a magyar btkv. a G.-ot bünteti, a következők: 1. a G.-ból elkövetett hamis tanuzás, szakértői nyilatkozat v. fordítás s a G.-ból tett hamis eskü (221. §); 2. a kettős házasság v. valamely fenforgó akadály miatt felbontható vagy semmis házasság megkötése körül a lelkészt terhelő G. (253. és 257. §-ok); 3. a G.-ból elkövetett hamis vád, melyet a törvény rágalmazásnak mond (260. §); 4. G.-ból okozott emberhalál (290. és 291. §); 5. G.-ból okozott sulyos testi sértés (310. §); 6. gondatlan üzletvezetés által előidézett fizetésképtelenség csőd esetében (416. § 1. p); 7. tüzvésznek (425. §); 8. árviznek okozása G.-ból (432. §.) 9. vasuton v. hajón levő személyeknek bizonyos gondatlan cselekmények v. mulasztások által veszélyeztetése (437. §); 10. a távirda használhatóságának félbeszakítása (440. §); 11. hajó megfeneklésének, elsülyedésének v. összezuzatásának G.-ból okozása (445.§.); 12. a fogoly megszökése körül az őr terhelő G. (448. §). Az élet s a testi épség elleni büncselekményeknél a törvény, szemben a közönséges G.-gal, különösen kiemeli azt az esetet, midőn a jogsérelem az azt okozónak hivatásában v. foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából v. azok szabályainak megszegéséből származott. Hogy ezenkivül is a G.-nak különböző fokai lehetnek, az bizonyos, amelyeeket azonban a priori egymástól elhatárolni nem lehet. Még a régebben uralkodott megkülönböztetés, a «nem tudatos» és a «tudatos G.» között is csak zavart okozónak bizonyul. Nemtudatos G. (unbewusste Fahrlässigkeit) alatt azt az esetet értik, midőn a tettes cselekményének lehető következményeire nem is gondol; a tudatos G.-nál - az u. n. luxuria, vakmerőség - ellenben a tettes tette lehető következményeinek tudatában van, de az eset körülményeinél fogva azoknak elmaradását reményli, ami azonban már inkább a szándék (az u. n. föltételes szándék, dolus eventualis) körébe esik. Az ujabb elmélet s törvényhozások azért minden ily megkülönböztetést helyesen mellőznek s a közönséges G. mellett csakis a bizonyos hivatás v. foglalkozás követelte különös gondosság elmulasztását, mint a G. sulyosabban büntetendő esetét, emelik ki.

A G. megállapítása ténykérdés s a birónak, gyakran igen nehéz, feladatát képezi. Annak megállapításánál a biró az esetnek összes körülményeire s a tettesnek egyéniségére is tekintettel kell, hogy legyen. A btkv. 84. §-a, mely a 12. és a 16. életév között levő egyéneknek büntethetőségét attól teszi függővé, hogy a tettes cselekménye bünösségének felismerésére szükséges belátással birt, a G. esetében különösen fontos. Egyebekben még megjegyzendő:

1. G. miatt csak akkor van büntetésnek helye, ha a törvény által védett jog tényleg sérelmet szenvedett, tehát a jogsértő eredmény (mely a közveszélyes büncselekményeknél merő « veszélyeztetés» is lehet) bekövetkezett; máskülönben bizonyos cselekmények általánosan elismert veszélyes voltuknál fogva csak mint kihágások kerülhetnek büntetés alá; p. a sebes hajtás, az utcákon való lövöldözés.

2. G.-ból elkövetett büncselekményeknél kisérlet nem képzelhető. Mert miután a kisérlet lényege a szándékolt eredmény elmaradásában, a G. lényege pedig a nem szándékolt eredmény bekövetkezésében áll, a kisérlet és a G. fogalmai egymást egyenesen kizárják.

3. G-nál nincs helye részességnek sem, mint amely szinte csak szándékos büncselekményeknél képzelhető.

4. Egy G. által okozott több jogsértő eredmény esetében, p. kazánfelrobbanás esetében több ember meghal, több ember sulyosan megsérül, amennyiben az ilyen esetre a törvény külön büntetési tételt meg nem állapít, annyi a büncselekmény, ahány a jogsértő eredmény, s anyagi bünhalmazat esete forog fenn. Ezt az egyedül helyes elvet ujabb időben a m. kir. kuria is elismeri.

5. Vajjon ellenben bünhalmazat forog-e fenn akkor, ha a G. oly cselekmény elkövetésében áll, mely már önmagában is mint kihágás büntetendő, az vitás. A helyes nézetnek az látszik, hogy a kérdés egyöntetüen el nem dönthető, s az eldöntés attól függ, vajjon a G.-ból elkövetett vétség a kihágásnak egész tényálladékát is kimeríti-e. Aki p. sebes hajtás közben valakit elgázol, a sulyos testi sértés vétsége mellett nem büntethető még külön a sebes hajtás által elkövetett kihágásért, mert amaz emezt felemészti. Nincs ellenben felemésztésnek helye, ha valaki veszélyes vadállatot tart, amely valakit megharap, mert a veszélyes vadállatnak tartása folytonos kihágás, melynek tényálladékát azért a jogsértő eredmény ki nem merítheti.

6. Érdekes s részben vitás kérdésekre ad a G. alkalmat az elévülés esetében is s jelesül azért, mert a gondatlan magatartást és a jogsértő eredmény bekövetkeztét nem ritkán hosszabb - évekre is kiterjedhető - időköz választhatja el egymástól. Például egy épület több évi fennállása után összedől s kitünik, hogy az összedőlést az építési anyag hiányossága v. más műhiba okozta. Társadalmi szempontból kiemelkedő végül, hogy minél sürübb a társadalmi érintkezés, minél nagyobb mérveket ölt különösen a gyári ipar, a gépeknek, a természeti erőknek ipari célokra felhasználása, annál nagyobb a G. által okozható jogsértő eredményeknek kül- és belterjes irányban lehetősége s annak folytán a G.-nak büntetőjogi jelentősége. A gőz s a villamosság erőinek felismerése s az emberi célokra felhasználása nemcsak kulturális tekintetben, de a G. büntetőjogi jelentősége tekintetében is forduló pontot jelez. A G.-nak tulenyhe méltatása korunk fejlődési fokán a társadalmi jogvédelemnek hiányos voltát jelentené; az eredményeiben kiszámíthatatlan G.-nak erélyes megtorlása a társadalom jogosult kivánalmainak egyikét képezi. Hogy ennek a feladatnak hazai btkvünk a G. által okozott sulyos testi sértést tárgyazó 310. §-ának feltünően enyhe büntetési tételeivel megfelelt-e, az legalább is kétséges.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is