Görbület
Legyen a egy görbe két pontjában vont
érintők hajlásszögének természetes mérőszáma, J a két
pontban vont simuló sikok hajlásszögének természetes mérőszáma, s pedig a két pont között levő ivhossz. Ha a két pont a görbe
valamely P pontjához minden határon tul közeledik, ugy a/s
hányados határértéke megadja a P-ben a G.-i mértékét v. első G.-i mértékét, J/s
hányados határértéke pedig a csavarodás mértékét, mely második G.-i mértéknek
is neveztetik. Az előbbi szoros kapcsolatban van a G.-i kör fogalmával. Igy
neveztetik a P-n és a görbe más két pontján át fektetett kör határhelyzete, ha
e pontok minden határon tul P-hez közelednek. e kör középpontja a G.-i
középpont, sugara pedig a G.-i sugár. A G.-i mérték egyenlő a G.-i sugár reciprok
értékével. Ha egy felület valamely P pontjában emelt normálison át sikokat
fektetünk, ugy általában a nyert metszeteknek nem lesz P-ben ugyanaz a G.-i
mértékük, hanem az egyiknek legkisebb s a reá merőleges metszetnek legnagyobb
G.-i mértéke lesz. E két szélső értéknek szorzat a Gauss szerint a felület G.-i
mértéke P-ben.
G. a vasuti technikában, l. Ellengörbék.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|