Gordios

Frigiának mondai királya. Ez egyszerü földmivelő volt, kinek egy jósnő királyságot jósolt, ami ugy teljesedett be, hogy a viszálykodó frigek nem tudván fejedelmet választani, azt határozták, hogy az lesz a király, aki először ér szekéren Zeus szentélyéhez. Ez a szerencsés halandó G. lett, aki esetleg éppen arra tartott ökrös szekerével. Mint király Gordion várost alapítá az Olimposz aljában a Timbrész és Szangariusz összefolyásánál s ebben Zeusnak templomot emelt. Itt állította föl királyságra vivő szekerét, Zeusnak áldozva azt, miután a szekérrudat s az igát fahánccsal oly ügyesen összecsomózta (gordiuszi csomó), hogy nem akadt ember, aki föloldozta volna. Ehhez köték a jósok Ázsia uralmát. Nagy Sándor azután 333. föloldozta vagy más monda szerint szétvágta. G. dinasztiája - az ő fia a hires Midás - különben ugy a Kr. e. VI. sz.-ig állt fönn.

Forrás: Pallas Nagylexikon