Görény

(állat Putorius Cuv.), a ragadozó emlősök rendjének menyétfélék családjába tartozó állatnem, melynek fajai valamennyien földalatti lyukakban vagy régi épületek üregeiben laknak és alfélmelletti mirigyeikből büzös és kiállhatatlan szagu folyadékot választanak ki. Több faj ismeretes e nemből, egyik ezek közül a nálunk is közönséges büzös görény (P. foetidus Gray), hasa egyszinü feketésbarna, háta és oldalai világosabbak, puha szőre sárgás, orra fekete, ajkai és álla fehérek; feje oldalt fehéres, farka fekete, hossza 40 cm., farkhossza 16 cm. Hazája Európa, észak- és Közép-Ázsia, a szárnyasoknak veszedelmes ellensége. Másik nevezetes faj a hermelin (P. ermineeus Owen), hasa sárgásfehér, háta nyáron barnavörös, télen fehér; farkának csúcsa fekete; hossza 24,5 cm., tarka 9,5 cm. A Pirenei hegyektől és Felső-Olaszországtól kezdve egész Európát, észak- és Közép-Ázsiát lakja; ügyesen mászik és ugrik, ugyszintén uszik és fut; bundája régebben igen becses és keresett volt. A vidramenyét (P. retreola Keys. et Bl.), hátán és hasán sötétbarna, ajkai és álla fehérek; ujjai között uszóhártya van. Hazája Kelet-Európa, igen ügyesen uszik, főleg az erdős folyók partjain tartózkodik, rákokkal, halakkal és békákkal táplálkozik, bundájáért nagyon vadásszák.

Forrás: Pallas Nagylexikon