Görgény-Szent-Imre
kisközség Maros-Torda vármegye régeni j.-ban, (1891) 169
magyar és oláh lakossal, kik agyagipart mint háziipart üznek; van erdőőri
szakiskolája, kőedénygyára, több fürészmalma, postahivatala és
postatakarékpénztára. A község fölött levő vár a XV. sz.-ban már fennállott s
leginkább virágzott nemzeti fejedelmeink idejében, kik gyakran laktak itt;
1708. Rabutin hét havi ostrom után elfoglalván, földig leromboltatá, de a
hegyet, melyen állott, ma is Rákóczi-hegynek nevezik. Az alatta fekvő csinos
kastélyt a XVIII. sz.-ban a Bornemissza-család építette; e kastélyt az állam
1880 körül megvette s vadászlakul rendezte be Rudolf trónörökös részére, ki itt
több éven át nagy medvevadászatokat rendezett. V. ö. Jakab Elek, G.-i vár és a
G.-i kastély a multban (Századok 1883. 325., 414).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|