Görgény

a Maros baloldali mellékvize, ered a Görgényi havasok Tatárkő nevü csúcsa alatt. Maros-Torda vármegye K-i határszélén, egyenesen Ny-nak tart s Görgény-Szent-Imre és Görgény-Sóakna érintésével, Szász-Régennel szemben, a Marosba ömlik. Hossza mintegy 55 km. Völgye regényes szépségü. G. vára és a hozzá tartozó 40-50 faluból álló uradalom egyik leggazdagabb állami uradalma volt Erdélynek, melyet zálogbirtokképen többnyire a fejedelmi család tagjai, rokonai vagy leghivebb tanácsurai nyerték. Az erdélyi fejedelemség történetében kiváló szerepet játszott. Vára a Rákóczi-forradalom idejében szerepelt utoljára, amelynek lezajlása után lerontatott. Romjai között most egy bucsujáró kápolna áll, melyet néhány évvel ezelőtt Kovácsóczy István egri kanonok emeltetett. A vár erdeiben most a medve a legnagyobb vad, melyre gyakorta vadászgatott ott Rudolf főherceg is.

Forrás: Pallas Nagylexikon