Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
görög to castor
görög Grecian
görög (vade... to brim
görög betűk... to write in...
görög fenyő... retsina
görög szerz... construing ...
görög szobo... Greek statu...
görög szobr... Greek statu...
görög váza Grecian urn...
görögdinnye... water melon...
görögdinnye... watermelon
görögtűz Bengal ligh...
görögtűz wildfire
görögös Grecian
görögös haj... Grecian kno...

Magyar Magyar Német Német
görög griechisch
görög (embe... Grieche (r)...
görög nő Griechin (e...
görögdinnye... Wassermelon...
Görögország... Griechenlan...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Görög

Demeter, iró, szül. Dorog hajduvárosban 1760 febr. 1., megh. 1833 szept. 5. nemes, de nem nagybirtoku szülőktől származott, s tanulását Bacsinszky András dorogi plébános, később munkácsi püspök pártolásával végezte. Alsóbb iskoláit Debrecenben, a felsőbbeket Ungvárt és nagyváradon járta, 1783-tól a bécsi egyetemen törvényt tanult. 1784-től magántanítással kereste kenyerét Bécsben s a magyar nyelv terjesztésével nem kis figyelmet gerjesztett. 1787. az udvari kancelláriához hiába folyamodott állásért; irását kifogásolták. Ekkor szépen megtanult irni és rajzolni. Az ifju Kolonics László gróf nevelését bizták rá, később Esterházy Miklós hercegnek Pál fiát nevelte 1796-1803. oly nagy megelégedésére, hogy 1813. Ferenc király hivta meg fia, József kir. hg. mellé nevelőül, s mind az előzetesen benyujtott nevelési terve, mind a gyakorlati eredmény annyira megnyerte az uralkodó szülők elismerését, hogy 1807. őt nevezték ki a trónörökös főnevelőjévé, majd 1819. a hétéves Ferencz kir. hg. mellé tették főnevelőnek. nyert tanácsosi cimet, kamarási rangot, a Szent István-rend középkeresztjét és 1824. 8000 pfrt nyugalom-pénzzel vonult vissza. Bécsi helyzetét arra használta fel, hogy a magyar nyelv és művelődés ügyének lehető sok szolgálatot tegyen, erre áldozta jövedelme fölöslegét is, amit nevelői fizetése mellett mind a két grófi háztól huzott jelentékeny nyugdij szaporított. Még mint a Kolonics-ház nevelője, megismerkedvén Kerekes Sámuellel, ki Bécsben a Dobozyfiuk mentora volt, egyesült vele s József császártól engedélyt nyertek, hogy az éppen akkor folyó török háboruról magyar nyelven ujságot adhassanak ki. Igy indult meg 1789 julius elején a Hadi más nevezetes Történetek c. hetilap, mely tehát a magyar időszaki sajtó legelső képviselői közé tartozik. 1792. a háboru elmultával, kibővítették a lap tartalmi körét s cimét Hirmondóra változtatták; e név alatt állt fenn 1803 márciusig. Kerekes már 1800 meghalt s G., aki már előbb is kevéssé foglalkozhatott a lappal, midőn udvari nevelő lett, kénytelen volt végkép felhagyni a szerkesztéssel. A lap hazafias missziót teljesített, a magyar nyelv szeretetére, becsületére, tanulására buzdított. Anyagi haszonra a szerkesztők nem néztek, lapjuk jövedelméből pályakérdéseket tüztek ki; mindjárt az első félévben 20 aranyat egy magyar nyelvtanító könyvre; e dijat a 3-ik félévben Nunkovics György pécsi c. püspök 50 aranyara egészítette ki, s az eredményes pályázat hozta létre a hires debreceni grammatikát; a második félévben 20 aranyat a nyelvművelés kérdéseire tüztek jutalmul, később 30 aranyat pszihologiára; a lapból a magyar nyelv gimnáziumi tanárainak tiszteletpéldányokat küldtek, a szegény tanulóknak ajándékkönyveket jutattak, s az olvasóknak költséges rézmetszetekkel kedveskedtek. G. még Kolonics László növendékével beutazta az ország számos megyéjét, s az egyes megyék térképéhez a helyszinén gyüjtött földrajzi és statisztikai adatokat hatóságoktól, mérnököktől, s hozzáfogott Magyarország megyéinek térképezéséhez. Kerekessel együtt rajzoló, metsző, festő, könyvnyomó mesterségre számos ifjut képeztettek s a kartográfiai munkánál is hasznukat vették. G. Mérnököket is tartott rendes fizetéssel, a rajzolást maga vezette. Az elkészült térképekből évenként 4-et mellékeltek a Hirmondó köteteihez ingyen. Festetics György gróf segítségével 1795-181 közt fejeződött be a nagy vállalat, s ez a G.- féle Magyar Atlasz volt egészen az ujabb évtizedekig Magyarország megyéinek legjobb térképe (Hartleben ujra lenyomatta 1848), Kerekessel együtt Európának közönséges tábláját (térképét) is kiadta (Bécs 1790). Az akadémia 1831. G.-öt tagjává választotta. A gazdasági téren is igyekezett szolgálatokat tenni hazájának. Még mint szerkesztő lóheremagot küldözgetett szét előfizetőinek, hogy e takarmánynövény művelését terjessze, később a szőllőfajok nemesítésén, behozatalán fáradozott. E célból adta ki a következő munkáját: Sokféle szőlőfajoknak lajsroma, mellyeket Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyeiről meghozatott (Bécs 1829). V. ö. Márton József, Görög Demeter Életleirása (Bécs 1834.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is