Görög egyház

jelentheti a régi keleti egyházat, melyben görög nyelv és szokások divatoztak, melynek saját egyházi nyelve, liturgiája és fegyelme volt és a nyugati vagy latin egyháztól ezáltal különbözött, jelentheti továbbá a katolikus egyháztól eredetileg elvált, de a katolikus egyház kebelébe visszatért görög egyesültek vagyis görög szertartásu katolikusok egyházát. Ezen egyesült egyház a római pápa fönhatóságát elismeri, ugyanazon hitben él, ugyanazon szentségeket használja, de szertartásaiban, s szertartások nyelvében, a fegyelemben különbözik. Ezen egyházban a papok nősülése meg van engedve, de ennek a fölszentelés előtt kell történnie; a nős papok püspöki méltóságra nem emelkedhetnek. A püspökök a nőtlen leviták s igy gyakran szerzetesek sorából származnak. A magyarországi oláhokat és oroszokat (rutének), kik hazánkba részint Oláh-, részint Oroszországból jöttek, görög katolikus szerzetesek kormányozták. VIII. Ince pápa a XV. század végén II. Ulászló király jóváhagyása mellett János szerzetest püspöknek rendelte. Ekkor számtalan görög nemegyesült tért vissza az egyház kebelébe. Időközben a görögök a katolikus és az elszakadt egyház között ingadozván, 1655 óta Parthen Péter munkácsi egyesült püspökséghez csatlakoztak állandóan. Miután később a munkácsi rutén főpásztorok csak apostoli vikáriusok voltak és többé-kevésbé az egri püspöktől függtek, miből surlódások fejlődtek, Mária Terézia az apostoli székhez fordult oly célból, hogy a vikárius rendes megyei püspökké legyen, mire XIV. Kelemen 1771. kánonilag állította föl a munkácsi püspökséget; székhelye Ungvár. A munkácsi püspökségből, nagysága miatt, az eperjesi püspökséget hasították ki 1816. I. Ferenc alatt, megerősítette 1819. VII. Pius. Az oláhok uniója 1698. történt, 1715. III. Károly alapította a fogarasi püspökséget, melyet XIII. Ince 1721. megerősített. 1738. a balázsfalvi uradalmat kapta s azóta ott székel, 1850. érsekség (Gyulafehérvár - Fogaras). Hozzá tartoznak: Nagyvárad, Lugos, Szamos-Ujvár görög püspökségek. A kőrösi püspökség a szvidniciből keletkezett Mária Terézia uralkodása alatt, aki 1751. Palkovics Gábort nevezte ki püspöknek, ki Kőrösön Szt. Vazul szerzete számára kolostort, tanudákat, papházakat, templomokat és iskolákat emelt. A görög kat. vagyis görög egyesült vallásnak jogi állása a római kat. vallással mindenben azonos.

Forrás: Pallas Nagylexikon