Görög széna

bakszaru vagy bakszarv, görögbab, lepkeszeg Diószegiéknél (növ., Trigonella L.), hüvelyes, egynyári lóhereképü fű, hosszu, kecskeszarv alaku, de felfelé görbülő hüvellyel. A rokon Melilotustól a megnyult, sokmagu, a lucernától az össze nem csavarodó, a lóherétől pedig a kehelyből kinyuló, hosszabb hüvelye különbözteti meg. Leginkább a mediterrán flórában tenyészik, hazánkban 2 faja terem. A Troenum Groecum L., erős kumarinszagu, napjában a szagát 7-szer veszítené és nyerné vissza. 0,16-1 méter magas, virága magános vagy páros, zöldes-fehér; hüvelye kopasz, egész 7 cm. hosszu, széles, kissé sarlóalakra görbülő. Levélkéje hosszas-ékalaku, fent fogas. Keleten és Görögországban honos. A rómaiak siligua, silicula vagy silicia, a görögök thliz vagy boukeraz néven ismerték. Füve erős szagánál fogva csak más takarmányfűvel keverve értékesíthető. A T. elatior Sibth., Ázsiában és Európa D-i részén vetésben nő. Ez Dioskorides lotos agriosus nevü orvosi növénye. A T. esculentát Willd. Bengáliban, meg a T. suavissimát Miq. Uj-Zélandban főzeléknek termesztik.

Forrás: Pallas Nagylexikon