fejedelemségre emelt grófság, a birodalmi tanácsban
képviselt tartományok egyike, Isztriával és Triesttel egyesülten az Osztrák
tengerpart-vidéket alkotja. Olaszországgal és Krajnával határos. Területe 2953
km2; lakóinak száma (1891) 220308; esik 1 km2 -re 76.
1000 férfira esik 982 nő; 99,6% róm kath., 136 gör. kel., 282 ág. evang., 46
helvét és 331 izraelita. Társalgási nyelv szerint 2195 német, 135020 szlovén és
76514 olasz és ladin. A tartományt nagyobbára hegyek takarják. Az olasz határon
emelkednek a Velencei-Alpok, a glecsert hordó Monte Caninnal (2275 m.) és a
Monte Malajurral (1595 m.), K-en van a Triglav-csoport a Mangarttal (2675 m.),
a Triglavval (2865 m.) és a Bogatinnal (2000m.). Kisebb parti folyók öntözik;
ilyenek az Isonzo, amely az Isriát és Wippachot veszi föl, továbbá a Reka,
amely St. Canziannál a föld alá vész és Timavo néven bukkanik föl ujra. Az
éghajlat a felső Isonzo körül még meglehetősen zord, de egyebütt enyhe rövid
téllel és forró nyárral; legkellemesebb Görzben, az osztrák Nizzában. A lakosok
főfoglalkozása a földmivelés, D-en főképpen a szőllőtermelés és
selyemhernyótenyésztés. A tartományban 45411 ha. a szántó, 62800 a rét, 6984 a
szőllő, 66984 az erdő, 879 a kert; a többi legelő és kopár. A déli gyümölcsök a
nagyobb részében megteremnek; D-en 598 ha.-on rizst is termesztenek. Az ipar
leginkább csak Görzben és környékén jelentékeny. A G.-i külön tartománygyülés,
amely rendesen évenként egyszer Görzben tartja üléseit, 22 tagból áll; ezek a
görzi érsek, a nagybirtokosság 6, a városok, mezővárosok, kereskedelmi és
iparkamarák 7 és a falvak 8 követe. Görz önálló törvényhatósági joggal biró
városon kivül a grófság négy kerületi kapitányságból áll; ezek Görz vidéke,
Gradiska, Sesana és Tolmein. A legfőbb közigazgatási hatóság a Triestben
székelő helytartóság. A másodfoku biróság szintén Triestben van.
Történelem. Az ókorban a rómaiak a mai Osztrák-tengerpartot
az Arsa-Canzian-vonalig Itáliához, a többi részt Pannonniához sorolták. G. a
középkor történetében 1001-ben fordul elő először, amidőn is III. Ottó császár
felében János aquielejai patriárkának, felében pedig werner friauli grófnak
adja. IV: Henrik Görzöt grófságra emeli, amelyet azután a lurngaui grófok az
1202. San quirinóban II. Pilgrim patriárkával kötött szerződés értelmében
egészen birtak. A XIII. század közepén a tiroli grófok birtokába jutott, midőn
pedig 1500. a grófi családnak utolsó sarja, Leonhard gyermek nélkül meghalt,
Görzöt egy előbbi örökösödési szerződés értelmében Miksa császár foglalta el.
1809 francia kézre jut, de a bécsi kongresszus visszaadja a Habsburgoknak, akik
görzi kerület néven a triesti közigazgatási kerületbe osztották be. Gradiska
grófságot szintén I. Miksa szerezte meg 1616. a velenceiektől a Habsburgháznak.
III. Ferdinánd azonban az Eggenberg hercegnek ajándékozta. Az Eggenberg-család
kihalta után 1717. ismét visszaszállott Ausztriára, V. ö. Czoernig. Görz,
Oesterreichs Nizza (I. köt. Das Land G. 1873).
Forrás: Pallas Nagylexikon