Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Görz-Gradis... ----

Magyar Magyar Német Német
Görz-Gradis... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Görz-Gradiska

fejedelemségre emelt grófság, a birodalmi tanácsban képviselt tartományok egyike, Isztriával és Triesttel egyesülten az Osztrák tengerpart-vidéket alkotja. Olaszországgal és Krajnával határos. Területe 2953 km2; lakóinak száma (1891) 220308; esik 1 km2 -re 76. 1000 férfira esik 982 nő; 99,6% róm kath., 136 gör. kel., 282 ág. evang., 46 helvét és 331 izraelita. Társalgási nyelv szerint 2195 német, 135020 szlovén és 76514 olasz és ladin. A tartományt nagyobbára hegyek takarják. Az olasz határon emelkednek a Velencei-Alpok, a glecsert hordó Monte Caninnal (2275 m.) és a Monte Malajurral (1595 m.), K-en van a Triglav-csoport a Mangarttal (2675 m.), a Triglavval (2865 m.) és a Bogatinnal (2000m.). Kisebb parti folyók öntözik; ilyenek az Isonzo, amely az Isriát és Wippachot veszi föl, továbbá a Reka, amely St. Canziannál a föld alá vész és Timavo néven bukkanik föl ujra. Az éghajlat a felső Isonzo körül még meglehetősen zord, de egyebütt enyhe rövid téllel és forró nyárral; legkellemesebb Görzben, az osztrák Nizzában. A lakosok főfoglalkozása a földmivelés, D-en főképpen a szőllőtermelés és selyemhernyótenyésztés. A tartományban 45411 ha. a szántó, 62800 a rét, 6984 a szőllő, 66984 az erdő, 879 a kert; a többi legelő és kopár. A déli gyümölcsök a nagyobb részében megteremnek; D-en 598 ha.-on rizst is termesztenek. Az ipar leginkább csak Görzben és környékén jelentékeny. A G.-i külön tartománygyülés, amely rendesen évenként egyszer Görzben tartja üléseit, 22 tagból áll; ezek a görzi érsek, a nagybirtokosság 6, a városok, mezővárosok, kereskedelmi és iparkamarák 7 és a falvak 8 követe. Görz önálló törvényhatósági joggal biró városon kivül a grófság négy kerületi kapitányságból áll; ezek Görz vidéke, Gradiska, Sesana és Tolmein. A legfőbb közigazgatási hatóság a Triestben székelő helytartóság. A másodfoku biróság szintén Triestben van.

Történelem. Az ókorban a rómaiak a mai Osztrák-tengerpartot az Arsa-Canzian-vonalig Itáliához, a többi részt Pannonniához sorolták. G. a középkor történetében 1001-ben fordul elő először, amidőn is III. Ottó császár felében János aquielejai patriárkának, felében pedig werner friauli grófnak adja. IV: Henrik Görzöt grófságra emeli, amelyet azután a lurngaui grófok az 1202. San quirinóban II. Pilgrim patriárkával kötött szerződés értelmében egészen birtak. A XIII. század közepén a tiroli grófok birtokába jutott, midőn pedig 1500. a grófi családnak utolsó sarja, Leonhard gyermek nélkül meghalt, Görzöt egy előbbi örökösödési szerződés értelmében Miksa császár foglalta el. 1809 francia kézre jut, de a bécsi kongresszus visszaadja a Habsburgoknak, akik görzi kerület néven a triesti közigazgatási kerületbe osztották be. Gradiska grófságot szintén I. Miksa szerezte meg 1616. a velenceiektől a Habsburgháznak. III. Ferdinánd azonban az Eggenberg hercegnek ajándékozta. Az Eggenberg-család kihalta után 1717. ismét visszaszállott Ausztriára, V. ö. Czoernig. Görz, Oesterreichs Nizza (I. köt. Das Land G. 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is