Görz
(Gorizia, Gorica), Görz-Gradiskénak és az ugyanily nevü
kerületi kapitányságnak fővárosa, a tartományi gyülésnek és egy érseknek
székhelye, 38 km.-nyire Triesttől, az Isonzo balpartján, termékeny sikságon,
vasut mellett, (1890) 21825 lakossal, akik közt 1497 német, 14860 olasz és 3567
szlovén, selyem- és pamutfonással és szövéssel, papir- és gyertyagyártással. A
város-ban 175 méter dombon áll a G.-i grófoknak a velenceiektől hármas sánccal
körülfogott egykori düledező állapotban levő kastélya, jelenleg kaszárnya és
börtön. ehhez csatlakoznak a régibb szük utcákból álló részek, az ó-város, mig
az ujabb városrész már széles utcákból áll. A legjelentékenyebb épületek: a
megtekintésre méltó székesegyház, az utolsó G.-i gróf (megh. 1500)
siremlékével; a püspöki palota szép kerttel és néhány kastély (Lanthieri-,
Attems-, Formentini- stb. családoké). 1892. készült el az uj
Landwehr-kaszárnya. Ujabb időben G.-öt védett klimája miatt (az évi
középhőmérsék: 13,1°, a téli 3,7°) sokan téli tartózkodási helyül választják,
amit a város szép ültetvényei, különösen a Ferenc József korzó előmozdítanak. A
városban és város körül sok a gyümölcs és szőllő, amivel élénk kereskedést is
üznek. X. Károly, továbbá fia az angolemei herceg számüzetésök utolsó éveit itt
töltötték; hült tetemeik a város melletti magaslaton, a castagnavizzai
Ferenc-rendi klastromban nyugosznak. V. ö. Czoerning, G. Oesterreichs Nizza (2
kötet 1874); Schatzmayer, Der klimatische Kurort G. (1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|