Görz

(Gorizia, Gorica), Görz-Gradiskénak és az ugyanily nevü kerületi kapitányságnak fővárosa, a tartományi gyülésnek és egy érseknek székhelye, 38 km.-nyire Triesttől, az Isonzo balpartján, termékeny sikságon, vasut mellett, (1890) 21825 lakossal, akik közt 1497 német, 14860 olasz és 3567 szlovén, selyem- és pamutfonással és szövéssel, papir- és gyertyagyártással. A város-ban 175 méter dombon áll a G.-i grófoknak a velenceiektől hármas sánccal körülfogott egykori düledező állapotban levő kastélya, jelenleg kaszárnya és börtön. ehhez csatlakoznak a régibb szük utcákból álló részek, az ó-város, mig az ujabb városrész már széles utcákból áll. A legjelentékenyebb épületek: a megtekintésre méltó székesegyház, az utolsó G.-i gróf (megh. 1500) siremlékével; a püspöki palota szép kerttel és néhány kastély (Lanthieri-, Attems-, Formentini- stb. családoké). 1892. készült el az uj Landwehr-kaszárnya. Ujabb időben G.-öt védett klimája miatt (az évi középhőmérsék: 13,1°, a téli 3,7°) sokan téli tartózkodási helyül választják, amit a város szép ültetvényei, különösen a Ferenc József korzó előmozdítanak. A városban és város körül sok a gyümölcs és szőllő, amivel élénk kereskedést is üznek. X. Károly, továbbá fia az angolemei herceg számüzetésök utolsó éveit itt töltötték; hült tetemeik a város melletti magaslaton, a castagnavizzai Ferenc-rendi klastromban nyugosznak. V. ö. Czoerning, G. Oesterreichs Nizza (2 kötet 1874); Schatzmayer, Der klimatische Kurort G. (1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon